Illés Ilona - Taxner Ernő szerk.: Kortársak Kassák Lajosról (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1976)

I. A Ma élén - Bortnyik Sándor: Emlékeim Kassákról

közül amit jónak tartott, lefordíttatta, mert ő maga nem tudott idegen nyelven. Mi nem voltunk szerkesztő bizottság, amely átnézi az anyagot, az új szám tartalmát csak akkor ismertük meg, amikor már nyomtatásban megjelent. A A/a-csoport találkozásainak színhelye a kávéház volt, előbb a körúti Meteor, majd az Andrássy úti Fészek. Itt beszélgettünk, vitatkoztunk írókról, művészekről, kiállításokról, a külföldön jelentkező új és újabb irányokról, politikáról és aktuális eseményekről. A csoport állandó tagjai voltak, elsősorban Kassák és felesége, Uitz Béla szintén feleségével, aki Kassák nővére volt, Barta Sándor és felesége, Kassák másik nővére, aki Újvári Erzsi néven írt, Mácza János, Hevesy Iván, Kudlák Lajos, Schadl János stb. Igen jó ötlete volt Kassáknak, hogy kiadta a Ma világszemléleti különszámát, ezzel agitált a marxista világnézet, a kommunista párt mellett, tehát határozott tendenciával írt cikkekkel, képekkel. Az első szám 1918 novemberében jelent meg. (A címlapon „Kommunista köztársaságért" feliratú linómetszetemmel.) összesen hat ilyen szám jelent meg, az utolsó 1919 májusban. A proletárdiktatúra végnapjait éltük, a reakció külső segítséggel győzött. Kassákot letartóztatták, majd szabadulása után (erről részletesen ír önéletrajzában), Bécsbe emigrált. Uitz már előbb kiment. Én 1920 kora tavaszán emigráltam Bécsbe, ahol fokozatosan Összegyűlt a Mz-csoport. Itt is kávéházba jártunk, a schönbrunni kastély melletti Schloss-Caféba. Komoly gondjaink is voltak. Természetesen nyomasztott minket a Tanácsköztársaság bukása utáni helyzet, de megélhetésünknek sem volt szilárdnak nevezhető alapja. A párt segített rajtunk, amennyire lehetősége volt. Kaptunk ebéd- és kenyérjegyet, gyakran ebédeltünk az egyetemi menzán. Élt Bécsben egy Bán Ferenc nevű emigráns, aki egy reklámötlete révén komoly összeghez jutott. Jó barátságban voltunk egymással, így történhetett, hogy tőlem is megkérdezte, mibe fektesse pénzét. Ajánlottam neki, alapítson egy könyvkiadóvállalatot. Az ötlet tetszett neki, de kit adjon ki, kérdezte. Természetesen Kassáktól valamit — mondtam. Elfogadta, tárgyalt Kassákkal, s megállapodtak egy verseskötet és egy novelláskötet kiadásában. A verskötet címe Világanyám lett. Bár nem tartozik szorosan ide, megemlítem, hogy igen szép programot állítottunk össze Falanxkönyvtár cím alatt. Walt Whitman Ének magamról című versgyűjteménye meg is jelent, Gáspár Endre fordításában. Terveztük egy Tolsztoj kötet kiadását, Barta Sándor fordította volna, Gaál Gábor előszavával és két Révész Béla kötetet is. Sajnos, Bán nem sokáig bírta. Kifizette előre a honoráriumot Kassáknak, Gáspár Endrének, Barta Sándornak, de összeroppant, mert a könyvek a nyakán maradtak. A szervezéshez, a terjesztéshez nem értett Bán. A Bán-Verlag megszűnt. Most visszatérek a kérdőjelre. A Ma Bécsben kiadott első száma 1920. május 1-én jelent meg. Az irodalom, a képzőművészet, általában a kultúra forradalmasítását hirdette.