Illés Ilona - Taxner Ernő szerk.: Kortársak Kassák Lajosról (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1976)

II. A Munka szerkesztője - Kiss Sándorné Verzsényi Margit: Egy fiatal nő a Munka-körben

ben hetenként két alkalommal a Simplon kávéházban gyűltünk össze, — egy hosszú asztal mellett. Ott találkoztunk Zelk Zoltánnal. A Japán kávéházban — ahová alkalmanként szintén bementünk — József Attilával és Illyés Gyulá­val ültünk egy asztalnál. A kávéházi asztalnál adták és vették át a cikkeket, s aztán megbeszélték, hogy ez jön, az pedig nem. Amiért én becsültem az egész Munka-kört, az az volt, hogy én ott szel­lemileg nagyon sokat kaptam, fölébresztették bennem az irodalom, a jó iroda­lom iránti tiszteletet és szeretetet. Ott eleinte, sőt majdnem végig családias volt a hangulat, például a kirándulásokon „kolkajákat" rendeztünk. Egy szi­get volt a Horthy-rendszerben, ahol a fiatalokat megóvták az elkallódástól, attól, hogy behódoljanak az ellenforradalomnak. Kassák egyénisége nyomot hagyott művészeken és munkásfiatalokon egyaránt. Akik közülük túlélték a világháborút, mindnyájan „vitték valamire"; alkotó és vezető személyiségei lettek társadalmunknak. 1932—33 táján indult bomlásnak a Munka-kör; külső nyomás és belső ellentétek hatása alatt szűnt meg sokoldalú tevékenysége. Én nagyon szívesen maradtam volna közöttük; ekkortájt váltam el Justus Páltól, és megszakadt a kapcsolatom a kör tagjaival is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom