Illés Ilona - Taxner Ernő szerk.: Kortársak Kassák Lajosról (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1976)

I. A Ma élén - Mácza János: Ifjúságom emlékeiből

Az én további dolgaim ilyenek voltak: Lukács György aláírásával kinevezést kaptam a Nemzeti Színházhoz. Mint segédrendező. írtam az elkezdett munkámat, ami a Afóban jelent meg folytatásokban. Címe Teljes színpad volt. (Később külön kiadásban Bécsben is megjelent.) Részt vettem a Ma „propaganda-előadásain". De leginkább a Nemzetiben voltam „elfoglalva", ahol mindennap a délelőtti órákban meg az esti előadásokon voltam jelen. (...) A viszonylatok bizony tömve voltak ellentmondásokkal, bonyolult helyzetekkel, a burzsoázia támadásaival, a szociáldemokraták kirohanásaival. És mindez, közvetlenül vagy közvetett formákban, kiélesedett a művészetek kérdéseiben is. Milyen messze voltunk akkor még mindnyájan a marxizmustól! Az oroszországi proletárforradalom tényeiről, eseményeiről csak most kezdtük az igazat megtudni a Vörös Újságból. Meg a Die Aktion folyóiratból. De ez akkor még csak a kezdete volt annak, hogy a lényeg megértéséhez közelebb jussunk. A magyarországi Vörös Hadsereg megszervezése, a kommunisták vezető szerepe, a frontok megnyílása, a kassai győzelem, az eperjesi Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltása — mindez sokban világosabbá tette a mi budapesti valóságunk lényegesebb megértését. De hiszen mindez oly rövid időre szorítkozott, és ez a rövid időszak — ellentmondásaival és nehézségeivel — nem adott lehetőséget rá, hogy csak addig is eljussunk a forradalom marxista megértésében, ahová a Mától elszakadt volt A/a-társaink már eljutottak. Én csak akkor értem el a kommunista párt közelebbi megértéséhez, amikor az ellenforradalom nemcsak minden illúziómat, de a köznapi életünket is rombadöntötte. (...) Moszkva, 1973.