Illés Ilona - Taxner Ernő szerk.: Kortársak Kassák Lajosról (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1976)

II. A Munka szerkesztője - Borsos Miklós: Magányos hőse az újnak

a nehéz idők. Még Győrben éltünk, 1944-ben a zilált győri pályaudvaron talál­koztam Kassákékkal. Feleségével az aluljáró lépcsőjén siettek. Néhány szót váltottunk, búcsúztunk. 1945 nyarán a Művészeti Tanácsban örömmel üdvözölt és — az örök szervező, mint az Új Idők szerkesztője, máris képet kért szobrokról. Később megindította a Magyar Művészeti Tanács művészeti folyóiratát, az Alkotást. Szépen, igényesen szerkesztette, kitűnően egyeztetve az irodalom, költészet, zene és képzőművészet összképét. A Művészeti Tanácsban kölcsönösen jobban megismertük egymást. Ez kiderült 1949-ben, amikor alkalmazkodásra intették a folyóiratot illetően. Rendíthetetlen volt és tudta, hogy néhányunkra számíthat. Ennek az alapja az volt, hogy makacsul kitartottunk amellett, hogy a művészet csak akkor lehet valódi tásadalmi erő, ha igaz és jó. Az utolsó számot is konokul ennek a jegyé­ben szerkesztette és ezzel eltűnt ez a lap. Kassák is félrevonult, újra festeni kezdett. Évekig semmi írása nem jelent meg. Az 1965-ös tihanyi kiállításom után meglátogattam. Az Élet és Iroda­lom számára egy rajzot kértek, ekkor már az óbudai lakásukban éltek. Feje épp olyan volt, mint évtizedekkel előtte, mikor először láttam Győrben, csak finom ráncok, rajzok vonták be arcát. Otthonukban rend, tisztaság, állványo­kon képei, róla készült szobrok a polcokon és a fiatalkori élmények kitörölhe­tetlensége jegyében — mintha egy Bauhaus bútor és lakásban lettem volna. Nagyon geometrikus architektúra volt. 1962-ben a Művelődésügyi Minisztérium néhány művészt jelölt meg, ki­vel óhajtaná portréját elkészítettni. Az én nevem nem volt köztük. Kassák kö­zölte, hogy velem szeretné kifaragtatni. Úgy is lett. Az érdekes fejet jól ismer­ve, örömmel faragtam meg. És ez volt a búcsú is. Ez az ember mindig vitákat váltott ki. De nélküle nagy kérdőjel volna a magyar avantgárdé körül. Egyedül képviselte maradandóan. Ez elég ahhoz, hogy európai megbecsülés tartsa szá­mon nevét, a modern művészet nagy kezdeményezői, indítói között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom