Kabdebó Lóránt szerk.: Vita a Nyugatról – Az 1972. ápr. 27-i Nyugat-konferencia (Budapest, 1973)
mi és képszerű szinten, mely a fiatal Babits esszéinek egyik legsajátabb jellemzője. Ebben a tartományban játék a művészet. Játék, mert nem vesz tudomást a köznapi életről, játék, mert csupán önnön törvényeit követi — a vágy és a halál, a véges és a végtelen mágnesterében: de célt seholse leltem és vágyam egyre rág: mily végtelen a lelkem s mily véges a világ! (Egy dal) a végtelen fogalma, s még inkább érzete, lehetősége annyira vonzotta Babitsot, hogy még Cantor a véges vagy a végtelen prioritásának elvi eldönthetetlenségét tételező matematikai térelmélete is foglalkoztatta. A művészt az élethez — „a színek: a benyomások" — a bergsoni, tehát affektív és nem reprezentatív érzetek kötik; Curtius ebben az értelemben beszél ,,a természet és a lélek kozmikus rokonságáról", s arról, hogy Bergson „az igazi élmény valóságát (die echte Erlebniswirklichkeit) adta vissza az életnek." 12 A változásért, az újért s bárminő új maga jelentette szépségért, a színekért és szagokért rajongó Babits így jut el a későbbi tanulmányban ennek a filozófiának egyik leglényegesebb értelméhez, az élet, a minél intenzívebb élet az igazságnál is fontosabb kultuszához, kicsit kifejtettebben az életnek, mint az érzetek előidézte és közvetítette differenciálódásnak, „örök sokszorozódásnak" csoda-kultuszához; ezért emeli magasra az azt átélni, kifejezni egyedül képes magatartást, az esztétikait. 13 ' Természetesnek tetszik, hogy az ilyen felfogásból elinduló költészet, ha ennek az esztétikai magatartásnak nem kialakulását, hanem már megvalósulását kívánja kifejezni, a mögötte rejlő gondolati elmélyültség ellenére is egyáltalán nem filozofikus, s annál kevésbé, mert — talán kissé meglepő módon — az „élan vitai" összegező tisztű eszméjére Babits mintha egyáltalán nem rezonált volna. 14 így viszont ez az esztétika nemhogy filozófiai vagy gondo12 Idézi Kiss Árpád: Irodalmi bergsonizmus, Balassagyarmat, 1934. 13 Csak jelezni kívánom, mivel elemzése messzire vezetne a dolgozat irányától, hogy nyilván ezen a ponton lehetne legtisztábban Spencer hatásának és Spencer bergsoniánus szemléletének-átértékelésének kérdését megragadni. 14 Rába György feltételezését, mely szerint az élan vital eszméje határozta volna meg a fiatal Babits verseinek szerkezetét, építésüknek szakozatlan áradását, egyelőre még fenntartásokkal fogadom s kevésbé bizonyítottnak érzem.
