Kabdebó Lóránt szerk.: Vita a Nyugatról – Az 1972. ápr. 27-i Nyugat-konferencia (Budapest, 1973)

fűt. A jó szerkesztő nemcsak művésze és tudósa, hanem apostola is a maga mesterségének."

0 Gellért önálló munkaterülete a Nyugat könyvkiadása volt. Amíg az ő két világháború közti hat kötete közül három a szerző kiadása, tizenkét esztendő alatt, 1933-tól 1945-ig, százöt könyvet jelentetett meg, külföldit és magyart vegyesen. Például a száz novellára tervezett Mai Külföldi Dekameron hat kötete került kiadásra, a modern francia, amerikai, angol, német, orosz és japán kispróza legjobbjaival. Továbbá itt kapott magyar nyomdafestéket Pvoger Martin du Gard Vén Európa, Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában, Ilf-Petrov 12 szék című műve. A hazaiak közül a legjava kortárs irodalom itt látott napvilágot: Babits Mihály, Gelléri Andor Endre, Illyés Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Kosztolányi Dezső, Nagy Lajos, Pap Károly stb. A Nyugat Könyvkiadónak ekkor az első világháború előtti hőskorával szemben sem volt mit szégyenkeznie. A Beck Ö. Fülöp Mikes-plakettjével, a Nyugat emblémájával megjelenő könyvek a színvonalat, az irodalmi értéket képviselik a kétpengős regények időszakában, még oly annyira is, hogy néhány Nt/itgat-könyv a jobboldali támadások pergőtüzébe kerülve az elkobzás sorsára jutott. Fel kell itt még figyelnünk Gellért könyvművész mivoltára is: ,.szerény keretei között megtalálta a módját, hogy a könyvbarátok igényeit is kielégíthesse. Saját köteteit is és a Nyugat-kiadványokat is szívesen szedette valamelyik klasszicizáló betűtípusból, különös gonddal és választékos ízléssel rajzoltatta meg egyes kiadványa díszítő elemeit is: a számozott példányokat rendszerint a szerzővel aláíratva és nemes papírosra nyomtatva hozta forgalomba."

7 Gellért személyében azonban nemcsak kiadó volt, hanem inspiráló is. Babits Az európai irodalom története című műve utolsó fejezeteinek kéziratait napról napra Gellért maga vitte egy zugligeti szanatóriumból a nyomdába. Később az átdolgozott kiadáshoz a névmutatót is Gellért készítette. Sugalmazója volt Schöpflin Magyar irodalomtörténet a XX. században című könyvének is. Illyést szintén ő biztatta, hogy a Válaszban a puszták népéről írt tapasztalatait könyvvé kerekítse. Ösztönzéseiből, ötleteiből jutott a folyóiratnak is. A Nyugat Móricz-számát ő állítja össze, a Babits-számot is ő készíti elő. Majd c Erki Edit: Gellért Oszkárnál, Élet és Irodalom, 1967. június 24. — Korábbi, majdnem azonos megfogalmazása Gellért Oszkár: Irodalmunk időszerű kérdései. Jegyzetek az irodalom válságáról, Osvát Ernőről és a szerkesztés etikájáról, Magyarok, 1946. 251—252. 1, 7 Paku Imre: Az érdemes költő, Látóhatár, 1967. 11—12. sz. 1103— 1104. 1.