Kabdebó Lóránt szerk.: Vita a Nyugatról – Az 1972. ápr. 27-i Nyugat-konferencia (Budapest, 1973)

terét, másrészt, hogy Ady törekvéseivel párhuzamosan a művészi én kitárulkozását próbálja megvalósítani. („Hasonlít ez a fantáziabirodalom Ady Endréjéhez. Csakhogy Bartók vidámabb, egészségesebb ... De hasonlítanak ők abban is, hogy mind a ketten vérbeli lírikusok s a művészetük egyaránt fanatikus, szívós kifejezése és kifejezésre törekvése énjüknek. Nem elégszenek meg a kifejezés konvencionális eszközeivel, hanem új eszközöket, a kifejezés új módjait eszelik ki. Azaz nem, kieszelésről nem szabad beszélni; mert megnyilatkozásuk egyaránt őszinte, sőt szinte ösztönszerű.") Csáth Géza szemlélete szerint hát Bartók és Ady az új művészet leghatásosabb szószólói, s az ő magyarságszemléletük az, amely a „magyarkodás"', öntömjénezés millenniumi hazugságai után a lényeghez, az igaz értékekhez vezethet. Amikor Bartók Béla szubtilis, elrugaszkodott, az álom és őrület határán levő lelkiállapotról tanúskodó „új kottáit" (1909. I. k. 108. 1.) ismertette a Nyugatban, mindjárt hozzáteszi: „Mindebben ráció, zenei tartalom, magyarság és jövő lakozik. Igen, magyarság, csakhogy persze másféle mint Simonffy Kálmáné és Egressy Bénié, akik kiváló férfiak voltak és bizonyára elszomorodnak vala, ha megjövendölik nekik, hogy Magyarországon, mint azelőtt — azután is megszidják és kinevetik azt, aki az elődök dicső munkáját nem ismétli, hanem tovább folytatja". Az új nemzedék törekvéseinek öntudata fogalmazódik meg itt; akik a támadások, félreérések és félreismerések középpontjában is vállalják küldetésüket és büszke öntudattal vágják támadóik szemébe: Ös Napkelet olyannak álmodta, Amilyen én vagyok: Hősnek borúsnak, büszke szertelennek, Kegyetlennek, de ki elvérzik Egy gondolaton. ös Napkelet ilyennek álmodta: Merésznek, újnak, Nemes, örök-nagy gyermeknek, Nap-lelkünek, szomjasnak, búsitónak, Nyugtalan vitéznek, Egy szerencsétlen, igaz isten Fájdalmas, megpróbált remekének, Nap fiának, magyarnak. (S az álmosaknak, piszkosaknak, Korcsoknak és cifrálkodóknak, Félig élőknek, habzó szájúaknak, Magyarkod óknak, köd-evőknek, Svábokból jött magyaroknak Én nem vagyok magyar?)