Kabdebó Lóránt szerk.: Vita a Nyugatról – Az 1972. ápr. 27-i Nyugat-konferencia (Budapest, 1973)

kon és Újpesten rendezett műsoros esteket, csöppet sem titkolva, hogy ezeknek fő célja az előfizetésgyűjtés. 5. A Nyugat és a vidék kapcsolatának ugyanis nem lényegtelen tényezője, hogy hányan és kik olvasták a lapot vidéken? A reformkori folyóiratok időnként közölték előfizetőik névsorát, foglalkozásukkal és lakóhelyükkel, s így a kutatás számára nagyon fontos társadalomtörténeti forrásokat nyújtanak. Számomra sajnos ilyen alapos adatok nem állnak rendelkezésre. Még a Nyugat példányszámát is csak Gellért Oszkár nagyvonalú közléseiből ismerem. Ö azt mondja, hogy a lap az első világháború utolsó két esztendejében jelent meg a legtöbb példányszámban, négyezerben. A háború után ez nyolcszázra apadt, 1925 után fölemelkedett kétezerre; a gazdasági válság első évében, 1929-ben újra csak nyolcszáz példányban jelent meg.

8 Móricz naplójából. Móricz Virág könyvéből tudjuk, hogy Móricz szerkesztősége előtt Szlovenszkóba 40 példány ment, de a bizományosok ezt sem tudták eladni.

9 Móricz Virág kassai, eperjesi kirándulása során 50 előfizetőt gyűjtött, egyedül Eperjesen 43-at.'

10 Miskolcon is ötven új előfizetőt toborzott, így a régiekkel együtt — ez jellemző szám — 64 miskolci előfizetője volt 1930-ban a JVt/ugaínak.

11 Az imént fölsorolt kilenc város Nyugatestjei után 400 új előfizetőre tettek szert.

12 Egy év múlva, az 1931. április 24-i miskolci Nyugat-est után a kétezredik előfizető Móricz Virág gyűjtőívére írta a nevét.

1

'

3 1932. szeptember 5-én az előfizetői.; száma már megint csak 859, ebből 320 a budapesti.

1

'

1 Móricz Virág ebben a hónapban Szlovenszkóban ismét 170 előfizetőt gyűjtött.

15 Móricz lemondásakor 1933. február 5-én szerinte 960, Gellért Oszkár szerint csupán 700 előfizetője volt a Nyugatnak.™ Ebből a pár adatból kevéske következtetést lehet levonni, hiszen éppen a számok változékonysága mutatja, hogy sokan előfizettek, de azután nem fizettek, tehát a számok nem tükrözik a valót. De nem tükrözik úgy sem, hogy az előfizetők száma nem azonos az olvasókéval: ez több is, kevesebb is lehet. Nem minden előfizető olvassa is a lapot, viszont másutt kézről kézre adva többen olvashatják, a könyvtári példányokról nem is szólva. Ám 8 Gellért Oszkár: i. m. 13. 1. 9 Móricz Virág: i. m. 137. 1. 10 I. m. 184. 1. 11 I. m. 182. 1. 12 I. m. 188. 1. 13 I. m. 288. 1. 14 I. m. 422. 1. 15 I. m. 441. 1. 16 Lm. 484. 1. Lásd még Gellért Oszkár: Egy író élete, 2. k. 1962 339. 1.