Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)

Bevezetés

zasztó ínség" lehető enyhítésére.

2 1847. január 19-én Kazinczy Gábor a zempléni éhező zsellérekről szól a lapban, február 2-án pedig a parasztforradalmár Táncsics Mihály az, aki illegalitásban, az ország déli megyéiben bujdosva, Egy utazó aláírással, Levelek Zágráb megyéből címmel tudósítást juttat el: megrázó, a helyzetet egész súlyosságában felmérő riportot a horvátországi vidékek szörnyű állapotáról — a jobbágyok szárított harasztfüvön való tengődéséről, a „skerlevo" nevü „nyavalya" (a skorbuthoz és a pellagrához hasonló délvidéki népbetegség) pusztításáról, a Károlyvárostól Fiúméig terjedő terület hatvanezres lélekszámú paraszti lakosságának teljes orvosi ellátatlanságáról, a gyógyszerek hiányáról stb.

3 S a Pesti Hirlap ezutáni számaiban is újra meg újra olvashatjuk a kritikus helyzetjelentéseket. Szó esik a pesti kórház, majd a különféle szükségkórházak rendkívüli túltelítettségéről, a pesti megyeház melletti szükségkonyha rongyos éhezőiről, az utcán összeeső nincstelenekről, a gyermekhalandóság ugrásszerű felszökéséről — vagyis a feudális társadalmi rendnek immár a nemzeti létet fenyegető válságjelenségeiről.

4 Kossuth orgánuma, a Hetilap 1847 januárjának végén szegényadó bevezetését javasolja, nehogy az angol gyáramunkások és irlandi szegények ^kenyér" ordítása hangozzék fel Pesten.

5 „Minden utcán, minden percben növekszik a nyomor" olvashatjuk itt, tíz nappal később pedig azt, hogy „Az ínség miatti panaszok egymást érik folyton növekvő mértékben", a munkanélküliek száma meg egyre nagyobb.

6 Nemcsak azok a híradások jellemzik a helyzet rendkívüli súlyosságát, amelyek arról számolnak be, hogy a városházára naponta visznek be félholtakat az utcáról, hogy ritka nap, amikor éhenhalt embereket ne találnának a köztereken, hanem az is, hogy a betegsége miatti kényszerű magányba visszavonult, nagytekintélyű ellenzéki politikus, Wesselényi Miklós is 1847 márciusában Szabad-e még most is az annyira drága és szűkülő gabonából pálinkát főzni? címmel 2 [Pákh Albert]: Fővárosi újdonságok, Uo. 1846. 801. sz. (XII. 24.); Kossuth Lajos: Kérelem a szűkölködők nevében Buda s Pest városok érdemes tanácsaihoz. Uo. 1846. 802. sz. (XII. 27.) 3 Kazinczy Gábor: Zemplénből. Pesti Hirlap 1847. 815. sz. (I. 19.); Egy utazó (Táncsics Mihály): Levelek Zágráb megyéből. Uo. 1847. 823. sz. — Táncsics Mihály: Életpályám. Bp. 1949. 218.; Bölöni György: Hallja kend, Táncsics. Bp. é.n. 212. 4 [Pákh Albert]: Fővárosi újdonságok. Pesti Hirlap 1847. 834. sz. (II. 21.); uő.: Fővárosi újdonságok. Uo. 1947. 850. sz. (III. 21.); uő.: Fővárosi újdonságok. Uo. 1847. 871. sz. (IV. 29.); uő.: Fővárosi újdonságok. Uo. 1847. 881. sz. (V. 16.) A nyomorról még a lap 1847. november 23-i, 989. számában is olvashatunk, 5 Székelyfi Gyula: Szegényadó. Hetilap 1847. 113. sz. (I. 29.) 6 Uo. 1847. 116. sz. (II. 9.)