Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)

Jegyzetek

VÁROSI ÜGY I. Megjelent: Pesti Hirlap 1847. 1002. sz. (XII. 16.) Városi ügy L: a városi ügy témájáról — az országgyűlés ilyen vitáival párhuzamosan — a Pesti Hirlap ebben a számában cikksorozatot indított A sorozatot Eötvös írása vezette be, majd a lap következő számaiban Csengery Antal, illetve Kemény Zsigmond (6 cikkben) fejtette ki véleményét, utóbb pedig Városi ügy IX. címmel ismét Eötvös adott hangot nézeteinek. (1015. sz. 1848. I. 9.) — Kerületi választmány, melyre a sz. k. %-árosok rendezésének kidolgozása bízatott: 1847. november 17-én, a 4. kerületi ülésen az országgyűlés 23 tagu kerületi választmányt küldött ki vélemény és javaslat előterjesztésére a városok ügyében. — sz. k. városok: ld. a Városi ügy jegyzetét. — Kerületi tanácskozás: 1848-ig az országgyűlés a tárgyakat előzetesen érdemileg a kerületi üléseken vitatta meg. Ezen az alsó tábla minden tagja részt vett, így az országos ülésektől csakis az elnökségben különböztek: az elnökséget a kerületi üléseken ugyanis mindig egy dunai és egy tiszai követ látta cl. — kvalifikáció: minősítés. — direkt választás: egyenes választás. — plauzibiütással: elfogadhatósággal, vminek megfelelő voltával. — nihil de nobis sine nobis = semmit rólunk nélkülünk (latin.) VÁROSI UGY IX. Megjelent: Pesti Hirlap 1848. 1015. sz. (I. 9.) institutiők: ld. a Teendőink VI. jegyzetét — kantonális szuverenitás: a svájci államszövetség egyes területeinek önkormányzata. — Kétfokú választás: a választásnak az a módja, amikor a választók közvetlenül nem képviselőket, hanem követválasztó testületeket választanak, s e testület dönt a képviselők személyéről. — utasítási rendszer: 1848 előtt a rendi országgyűlések sajátossága volt. hogy a vármegyék az országgyűlésre küldött követeiket követendő politikai utasításokkal látták el, amelyhez azok a tárgyalások és főleg a szavazások során alkalmazkodni tartoztak. — nullificatióját: megsemmisítését. — cenzus: vagyonbecslés, amely az alapvető politikai jogoknak képezi alapját. A választási jog cenzushoz van kötve, ha gyakorlásához bizonyos meghatározott vagyonnak, vagy jövedelemnek, vagy bizonyos adó összegének kimutatása szükséges. VÁROSI ÜGY Megjelent: Pesti Hirlap 1848. 1029. sz. 11. 3., E kérdés tárgyalásának azon módja, melyet mi célszerű megoldása első föltételéül tekinténk s tekintünk most is. nem fogadtatott el: 1848. január 19-én a 39. kerületi ülésen a követek elvetették a centralisták javaslatát. — Pest igen érdemes követe elmondá: miként a törvényhozási befolyás rendezése, a municipiumok mostani állásának megtartása mellett, centralizációi eszme: Szentkirályi Móric. Pest vármegye követe és alispánja nyilatkozott így a 39. kerületi ülésen, 1848. január 19-én. Vö. Pesti Hirlap 1848. 1029. sz. ill. 3.) — municipiumok: vármegyei törvényhatóságok. — a két kérdésnek Buda város tisztelt követe által oly alaposan indítványozott elválasztása ellen elmondattak: Házmán Ferenc. Buda város követe a 38. kerületi ülésen, 1848. január 18-án tiltakozott a követ választás és a városok belső rendezésének összekapcsolása ellen. Ellenezte továbbá az országos követre és a községi képviselőre vonatkozólag a cenzus javasolt egyenlő-