Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)

Jegyzetek

utasítóira emlékeztet,ük: a Békés vármegyei országgyűlési utasítás szövege a Pesti Hirlap 1847. 978. számában (XI. 4. 292. 1.), a Törvényhatósági dolgok című rovatban olvasható. TEENDŐINK XIX. Megjelent: Pesti Hirlap 1847. 990. sz. (XI. 25.) institutiói: ld. a Teendőink VI. jegyzetét. VÁROSI ÜGY Megjelent: Pesti Hirlap 1847. 996. sz. (XII. 5.) Városi ügy: a városok megfelelő képviseletének és szavazati jogának megadása a rendi országgyűlésen. 1848 előtt a városok együttvéve mindössze egy szavazattal rendelkeztek. A centralisták — köztük elsősorban Eötvös — programjának egyik legfontosabb pontja volt a városok politikai jogainak érvényesítése, megfelelő képviselethez juttatása. — királyi előadások: az országgyűlések a kormányzat politikai javaslatainak ismertetésével kezdődtek. — minoritásokat: kisebbségeket. — fővárosunk követét: Károlyi Istvánt, Pest város követét. — 47 szavazat: 47 szabad királyi város volt. — királyi városaink: szabad királyi városok alatt a vármegyei hatóság alól kivett, közvetlenül a király alá rendelt városokat értették. E városok területi önkormányzattal rendelkeztek. Az 1608: I. tc. helyet biztosított számukra az országgyűlésen. — az 1608: 1. t. cikk, melyre Pest város követe oly bizodalmason hivatkozott: 1847. november 16-án Károlyi István, Pest város követe a következőket mondotta az országgyűlés kerületi ülésén: „. .. Miután az 1608: 1. törvény egyenesen"" kimondja, kikből álljon a törvényhozó test, miután az ott emiitett negyedik rend alatt világosan a k. városok értetnek: meg nem foghatom, mi oka lehetett a későbbi törvényhozóknak, hogy, ama törvény világos rendelete ellenére, a negyedik rendet a törvényhozás köréből kizárták." Vö: Pesti Hirlap 1847. 989. sz. (XI. 23. 339. 1.). - Az 1608. 1. törvénycikk, véletlenül nem kezdődik 10. §-ával, amely a királyi városok jogairól szól: az 1608: 1. tc. arról intézkedik, hogy „karoknak és rendeknek" kiket kell nevezni, s hogy a közönséges országgyűléseken milyen társadalmi rétegeknek lehet helye és szavazata. E törvénycikk 10. §-ban az áll, hogy „.. . A szabad városokat illetőleg... az országlakók, ezeknek is a kiváltságaikban még a karok és rendek számában való megtartását méltónak ítélik, és hogy követeiknek az országlakók között helyük és szavazatuk legyen, az országlakók azt is méltónak tartják." Ez előtt a törvénycikk 4—7. §-a a főpapok rendjének, a 9. §. a távollevők követeinek képviseletéről, utána pedig a 12. §. a tanácsosok, bírák, itélŐmesterek stb. országgyűlési részvételéről szól. Ld.: Magyar Törvénytár 1608— 1657. évi törvénycikkek. Forbtotta: Kolosvári Sándor és Óvári Kelemen. Bp. 1900. 24—25. — Az 1832. országgyűlés alatt a jelen törvényhozásnak egy nagyhírű szónoka, ki akkor még a jelen nem levők követei között foglalt helyet: Kossuth Lajos. — absensek: távollevők. — lapidár stílus: a római feliratoknál szokásos mondatokat utánzó, rövid, velős kifejezésekből álló előadásmód. — gens generosa: nemeslelkü néposztály (latin.)