Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)

Jegyzetek

— egyenlő jogok, egyenlő terhek (latin.) — propylaeum: templomok főbejáratai előtt épített díszes oszlopcsarnok az antik világban. TEENDŐINK IX. Megjelent: Pesti Hirlap 1847. 927. sz. 'VIII. 6.) Procrustes ágyává nem válik: Prokrusztész az antik mitológiában attikai útonálló, Poszeidón fia, aki az elfogott utasokat egy ágyba fektette, s ki az ágynál hosszabb volt, abból a felesleget levágta, aki rövidebb, azt halálra nyújtotta. Innen a szokásos „Prokrusztész ágya'-kifejezés: kényszerhelyzetet jelöl, amikor valaki kénytelen jogainak megrövidítését eltűrni. — Themisünk: titán az antik mitológiában, a jog fenntartója, a törvényes világrend megszemélyesítője. Eötvös és Szalay László első, főképp jogtudományi tartalmú folyóiratvállalkozásukat, melynek 1837—1839 között összesen három füzete jelent meg, róla nevezték el. — büntető törvénykönyv behozása: ld. Az Allgemeine Zeitung néhány valódi konzervatívje II. jegyzetét. — az országos választmány e törvényt másképp érteimezé: ld. ugyanott. — pensylvani, vagy auburni rendszer: hallgató, vagy magányrendszer. A szabadságvesztés büntetések kétféle módszere a nyugat-európai országokban: az első szerint a rabok együtt végzik munkájukat, de a legteljesebb hallgatásban, a második a rabok tökéletes elkülönitésén, egyedüllétén' alapul. — territoriális jurisdictio: területi joghatóság. TEENDŐINK X. Megjelent: Pesti Hirlap 1847. 928. sz. VIII. 7 propylaeumainak: ld. a Teendőink VIII. jegyzetét. — aviticitas: ôsiîég. TEENDŐINK XI. Megjelent: Pesti Hirlap 1847. 939. sz. VIII. 27. > institutiők: ld. a Teendőink VT. jegyzetét — A Garák ivadékai: a Gara-család a XIV—XV. században a legelőkelőbb magyar bárói családok egyike. Birtokaik tizenkét vármegyében terültek el. A család egyik tagja, Gara László nádor ellensége volt a Hunyadiaknak. TEENDŐINK XII. Megjelent: Pesti Hirlap 1847. 940. sz. VIII. 29. Gosztonyi Miklós: jogász, váltó-törvényszéki elnök (1796—1857), ősiség című müve, melyre Eötvös hivatkozik, 1847-ben két kiadásban jelent meg. — Werbőczy hármaskönyve: Werbőczy István országbírói itélőmester, a későbbi nádor '1458— 1541) alkotása. Opus Tripartitum Consuetudinarii Inclyti Regni Hungáriáé i'15l4) cimmel a magyar feudális, rendiségen alapuló jogviszonyok írásba foglalása. A munkát az 1514: LXIII. tc-ben II. Ulászló király is megerősítette. A Hármaskönyvet 1628-ban felvették a Magyar Törvénytárba, azóta a hazai köztudatban mintegy szimbólumává vált a ntmesi kiváltságoknak. — úti possidetis: miként birtokban voltatok (latin) : helyzet a jelenlegi status quo alapján, a fennálló tulajdonviszonyok kodifikálása. — Nulla lex satis commoda omnibus est: idmodo quaeritur, si majori parti et in summum prodest — így szól Cato: Egyetlen tör- tat -