Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)

Cikkek, tanulmányok

roppant változás eszközöltetett, s a reformok a többi létező viszonyokra nem terjesztettek ki, s például a birtokviszonyokra nézve a régi középkori állapotok fenntartattak, minden politikus jogokban csak egy kiváltságos osztály részesült, s közte és a többi néposztályok között a törvény előtt létező egyenetlenség fennmaradt: hiszi-e valaki, hogy a cél eléretett, s a nemzet szabad alkotmányossá emelkedett? Tévedés. — Az anyag, melyből szabad alkotmányok épülnek, nem egy kiváltságos osztály, hanem csak egy nemzet lehet. Mint a nemesített gyümölcsig csak rokon törzsökbe oltathatik, ügy az újabb kor politikus institutiói terméketlenül száradnak el oly országban, hol a polgárok egymás közötti viszonyai, hol a társaságok egész szerkezete ezen institutiókkal ellentétben áll. Nagy azon fontosság, mellyel politikai institutiók bírnak. A legjobb kormányi szerkezet valamely nemzetet ugyan naggyá és boldoggá még nem teheti; de bizonyos az. hogy rossz szerkezet a kifejlődésnek legyőzhetetlen akadályokat gördíthet elébe, s azért mindenkinek, ki közdolgokkal foglalatoskodik, törekedni kell. hogy a közigazgatásnak létező hiányain segítsen: azonban — még egyszer mondjuk — ha közigazgatásunkat a lehetőségig célszerűen rendezzük el. ha a kormányi felelősséget ma behozzuk, mindez írott malaszt fog maradni, hacsak egész polgári szerkezetünkbe azon változásokat nem hozzuk be, melyek minden, politikai szabadság nélkülözhetetlen föltételeinek tekinthetők. „Míg nem lépett tökéletesen életbe ezen rövid, de mindent kimerítő téma ..gleiche Rechte, gleiche Lasten", — így szól gróf Széchenyi utósó munkája 109. lapján, s bár e nemes szavak mindenki által könyv nélkül megtanultatnának — mindaddig bármiképp csodálkozzunk is bölcsességünkön, s bármily nagy szabásokban misztifikáljuk is magunkat s másokat: bizony mégis csak propylaeumain dolgoztunk egy felemelendő oly építménynek, mely egyedül elégítheti ki a lelkes és igazságszerető, azaz a bölcs s helyesen számító ember keblét; s melynek minél elébbi bevégzésén ekképp ernyedetlenül munkálni minden hű és felvilágosodott hazafinak legszorosabb kötelessége." Ha munkálkodásunknak sikert kívánunk, soha ne felejtkezzünk el e szavakról, minden vágyaink s reményeink teljesülése attól függ, mennyiben fogjuk e tanácsot követni. Felelősség, egyszóval minden, mi az alkotmányosság lényegét képezi, puszta fonna, ha nem azon jog- s teheregyenlőség alapján épül, melyek kivívását gróf Széchenyi oly helyesen minden felvilágosodott hazafi legszorosb kötelességének nevezi. Ha ezen alapnézetbőí kiindulva hazai viszonyainkat tekintjük három külön szempont tűnik fel előttünk. A törvény előtti egyenlőség hiánya. Birtokviszonyaink A politikai jogoknak kizárólag a nemesség általi élvezése.