Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)
Cikkek, tanulmányok
már Xenopbon hadi történeteiben olvashatja) : úgy politikai párt nem létezhetik, mely akár tisztán ellenőrködési, akár kizárólag mozgalomadási szerepet választhatna magának, működése szükségessé teszi mindkettőt. Harmadszor: hogy éppen azért, minél elhatározottabb valamely párt végcéljaira nézve, annyival kevésbé képes az egyes lépéseket — vulgo sakkhuzásokat — előre meghatározni. Cselekvésmódja nemcsak elveitől, de a körülményektől is függ, s hogy ismét hadi hasonlatossághoz folyamodjunk, — mert hisz a harc közéig, s nagy taktikusunk az ellenekhez állva, magunknak kell foglalatoskodni e tudománnyal — nincs rosszabb taktika, mint ha az ülközettervek nagy taktikusok által, de akkor készíttetnek, midőn a helyzet, melyet az ellenség elfoglaland, még nem ismertetik. Végre következik: Negyedszer: hogy minden párt elveinek minden következményeibe ni alkalmazását tűzi ki ugyan végcéljául, de csak annyiban érti feladását, mennyiben minden lépést, mely őt ahhoz közelebb vezetheti, megtenni el nem mulaszt. Ritka az eset, midőn céljainkhoz egyenesen torony irányában haladhatunk, elég, ha ellenkező erők küzdelme között legalább diagonalisban közelátunk hozzájok. S most a tárgyra. — * * * TEENDŐINK V. A politika — ti. az egyedüli célszerű politika — nem egyéb, mint az egyszerű józan észnek egy egész nemzet viszonyaira való alkalmazása; s kik valamely közállomány dolgaiba befolynak, nem tehetnek célszerűbbet, mint ha ugyanazon elvek szerint járnak el, melyeket minden józan egyes ember saját dolgaiban követni szokott. — Ali ez mindenütt, de leginkább alkotmányos országokban. — Ott, hol a közállomány mozdulatai egyesek akaratától függenek, a vezetők néha oly utakon járhatnak, melynek célszerűségét a beavatatlan szem 'belátni nem képes, a bonyolódott terv, a mesterséges taktika üdvös következésekhez vezethet, a sokaság, vakon engedelmeskedve, öntudatlanul eszközli saját javát. De hoi a nép alkotmánnyal bír, ott minden taktikának első kelléke: az, hogy a sereg vezetőinek parancsait vakon kövesse, hiányzik; ott minden terv csak annyiban kivihető, amennyiben annak célszerűsége a többség által elismertetik, s minden politika csak annyiban jó, amennyiben mindenki által megérthető. S mi hát az ellenzék politikája? A felelet könnyű. Nézzük, mit tesz azon egyes, kinek dolgait gyarapodni látjuk. Ugyanazon elvek szerint fogunk eljárni mi is. S mit tesz ily egyes?
