Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)
Cikkek, tanulmányok
A NYOMOR ES ÓVSZEREI V. Földmívelő országokban — mint már előbbi számunkban megjegyeztük —, a pauperizmus előidézésére hathatósan működik a földbirtok szerfeletti felosztása. A földbirtoknak szerfeletti feldarabolása két különnemű káros következést szokott előidézni. a) Lehetetlenné teszi a földek célszerű miveltetését b) Oly népességet idéz elő, mely földbirtokából el nem élhet, s mégis nem tudván, vagy nem akarván túladni földein, más hasznosabb keresésmódoktól visszatartóztatik. E bajoknak mindkét nemét nagy arányban találjuk e hazában is. Elsejéről szólni felesleges. Kisebb nemességünk, mely az örökös osztályok után sok helyen oda jutott, hogy földjeiből többé el nem élhet, s mindamellett földbirtokosnak tekintve magát, más keresetmódhoz nyúlni nem akar, a fökd eldarabolásának ezen következését eléggé bizonyítja. Nézzük a másikat Úrbéri törvényeink szerint egy telki illetőségnek minimuma szántóföldekben 16, rétekben 6, legelőben 4 hold. — Tudjuk, mikint e hazában sok helyen vannak oly parasztgazdák, kik csak egy nyolcad telekkel bírnak, s kiknek illetősége eszerint szántóföldben csak két holdat, azaz (a holdat a legközönségesebb számítás szerint 1200 • ölre véve fel) kik három nyomásra felosztva 2400 • ölet azaz egy-egy nyomásra 800 • ölet használnak. De maradjunk e cikkelyek elsejében felállított középszámításnál, s vegyünk egy-egy úrbéri telket 40 holdra, melyből 24 szántóföldnek használtatik. — A megyék adókivetéseiknél a nyolcad telekkel bíró gazdákat a zsellérek közé számolják; kövessük e péklát s fordítsuk figyelmünket csak azon jobbágyok helyzetére, 'kik legalább egy úrbéri telek negyedrészét használják. Egy negyed telkes parasztgazdának jutna ezen számítás szerint szántóföldekben 6 hold, azaz minden nyomásra 2 hold. Már kérdjük, ki ismeri föld mi vei esünk helyzetét s a távolságot melyben sokszor az egyes nyomások s minden esetben az egyes gazdának külön nyomásokhoz tartozó földei egymástól fekszenek, nem fogja-e bevallani, hogy e felosztás mellett már a negyed telkes jobbágy szántóföldeit nem mívellheti célszerűen? Mivel éppen e tárgyról szólunk, fordítsuk figyelmünket azon harmadik okra is, mely földmívelő országokban a pauperizmust sokszor előidézheti: azaz nézzük azon nagy részben úrbéri viszonyainkból folyó akadályokat, melyek a földnek célszerű mívelését lehetetlenné teszik. A földnek szerfeletti feldarabolásáról már szóltunk. Ki számainkon kétkednék (mi Magyarországban, kellemetlen dolgokat bizonyító számoknál.
