Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)

Cikkek, tanulmányok

oly tettéért, mely e rosszallást nem érdemíette, s nem tehetnek kevesebbet, mint hogy e sértő határozatot visszavegyék, s tettét helybenhagyják; hisz úgyis, miután a rendek által a bárói eljárásnak helye nem találtatott, K. úr előtt elzáratott az egyetlen út, melyen magát törvényesen igazolhatá. Mindez helyes lehet, — így szólnak talán néhány olvasóim — de az élet kineveti a logikát (úgy látszáik néha a megyei statútumokat is); s bár­mennyire helyesnek látszanék is, ha a megye szolgabírája ellen a perbe fogást elhatározza, nem teheté anélkül, hogy tisztviselőinek tekintélyét ne csonkítsa. — Némelyeknek rendes fogaimaik vannak a 'hivatalos tekin­télyről, s nem fogunk velők vitatkozni; nekünk azonban úgy látszik, hogy oly országban, melyet szabadnak nevezünk, az egyes polgárnak is némi tekintetben kellene állani, melyről senkinek s legkevésbbé szabad pedig tisztviselőnek megfeledkezni. De vajon a hivatalos tekintély is csak úgy tartathatik-e fel, ha az egyes megyei tisztviselő szabadon botoztathat, és senki által ez iránt feleletre nem vonathatik? Ha ez Pest megye meg­győződése, ugyan miért allkotá híres statútumát, vagy miért nem változ­tatta meg azt, mihelyt e meggyőződésre jutott? Vagy talán az neveli a tisztviselők tekintélyét, ha a megye, tetteiket rosszallva, egyszersmind kinyilatkoztatja, hogy bármi rosszul cselekedtek, ellenök keresete senkinek sincs? Pest megyének derék alispánjai e részben másképp éreznek, s az összes haza, mely eddig ismeri azon állást, melyben az emiidtett határozat alkotásakor voltak, bizonyosan velünk egyetért, midőn mély tiszteletet jelentünk kd irántok, kik most, mint mindég, személyes tekinteteken túl­emelkedve, mindent elkövettek, hogy megyéjüket megmenthessék a követ­kezetlenségtől, melyet e határozat által nemcsak ezen egy statútum, de évek óta vallott elvei ellen elkövetett. Et magnus interdum dormítat Homerus, s igy Pest megye hibázhatott, de a sajtó s főképp annak azon orgánumai, melyek e törvényhatóság eljárása iránt mindég helybenhagyá­sukat jelenték ki, vétenének kötelességük ellen, ha a hibát elpalástolni, vagy gyáva hallgatás által a közönség megrovásától megőrzeni akarnák, főképp, miután abból, hogy még Pest megyében is ily dolog történhetett, a jövőre nézve is sokat tanulhatunk. Éspedig: Először : Hogy ha nem nemes osztályainknak vadamely részét a lealázó botbüntetéstől megőrzeni akarjuk, erre megyei statútum nem elég, s hogy iparűzőink biztosítására is törvényről kell gondoskodnunk. Másodszor: Hogy megyei gyűléseink a perbe fogó szék köteles­ségeinek teljesítésére nem alkalmatos testületek, s hogy a büntető törvény­könyv életbeléptetése, mely utolsó országgyűlésünkön nem sikerült, a haza legfőbb szükségei közé tartozik. Jelen büntető eljárásunlk m ellett az egyes polgár személyes bátorságát úgyszólván csak szerencsés véletlen bizto­sit ja. — * * *

Next

/
Oldalképek
Tartalom