Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)

Jegyzetek

BEVEZETÉS A JEGYZETEKHEZ Eötvös József harminchat kiadatlan, 1846. május 12. és 1848. február 3. között a Pesti Hirlap hasábjain megjelent publicisztikai irását tesszük közzé kötetünkben. E cikkek, tanulmányok a reformkori Magyarország társadalmi-gazdasági fejlődésének legfontosabb kérdéseit elemzik és vitatják, nemcsak Eötvös ekkori munkásságának, de a negyvennyolcas forradalom előtti évek közéletének is jelentős, új forrásanyagot tartalmazó dokumentumai. Az írásokat mai akadémiai helyesírás szerint, azaz nem betűhíven közöljük. Néhány helyen nyilvánvaló sajtóhibákat, elírásokat — a helyes szöveget szögletes zárójelbe téve — javítottunk. A szerző által eredetileg ritkítással kiemelt szövegeket itt kurzív szedéssel adjuk. Az egyes műveket megjelenésük pontos időrendje szerint tesszük közzé, jegyzeteik sorrendje is ezt követi. NÉPOKTATÁSI ÜGY I. Megjelent: Pesti Hirlap 1846. 673. sz. (V. 12.^ gépeket szabaddá tenni szép s nagyszerű dolog" — igy szólt Rousseau a lengyel alkotmányról irt értekezésében: Jean-Jacques Rousseau Considérations sur le gouvernement de la Pologne (Paris 1772) című müvére utal Eötvös, hol ez a megállapítás a lengyelek helyzetére vonatkoztatva található. Az értekezés a hazai reformkori politikai gondolkodók kedvelt forrása volt már Kazinczy Ferenc lefordította egyik fejezetét Orpheus című folyóirata 1790. évfolyamában. Az idézet eredeti szövege a következő : „... Affranchir les peuples de Pologne est une grande et belle opération, mais hardie, périlleuse, et qu'il ne faut pas tenter inconsidérément. Parmi les précautions à prendre, il en est une indispensable et qui demande du temps. C'est avant toutes choses de rendre dignes de la liberté et capables de la supporter les serfs qu'on veut affranchir." (J.

—J. Rousseau Lnx. A La Haye 1783. p. 43-44.)