Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)

Cikkek, tanulmányok

saink, büntető eljárás ürügye alatt, sok önkénynek tétetnek ki, s hogy például a nem nemes, tó politikai jogokkal felruházva, azokkal élve, valamely megye tisztikarát megsértené, több kellemetlenségnek tehetné ki magát, mint hasonló esetben a polgár jelen rossz városi rendezésünk mellett is. Akarjuk-e tehát a politikai jogok terjesztését válhatlan kapcsolatba hozni büntető törvénykönyvünkkel, a törvényszékek rendezésével stb. s kimondani, hogy nem nemes honfitársakik mindaddig a törvényhozási követek választásába be nem folyhatnak, míg célszerűbb törvénykezési eljárás által személyes függetlenségök biztosítva nincs? Ha az elsőt nem hisszük, a másikat nem akarjuk, sőt úgy vagyunk meggyőződve: hogy a befolyás, melyet az egyes polgár választásokra gyakorol, őt egyesek önkényétől legjobban biztosítja, s hogy nem nemes polgártársaink függetlensége leginkább úgy vívathatik 'ki, ha nekik törvényhozási befolyást adva, egyszersmind eszközt nyújtunk, mely által jelen helyzetökbŐl kiemelkedhessenek: — vajon, kérdjük, mindez nem áll-e a városi polgárokra szintügy, mint a megye nem nemes lakóira, s ezen ok, mely a kérdések elkülönözése ellen annyiszor ismételtetett, nem bizonyít-e vagy többet, mint bárkinek bizonyítani szándöka volt, vagy éppen semmit? Végezetül még néhány szót Breznóbánya követe a nemesség egy részéről szólva kifejezésekkel élt, melyek ingerültséget idéztek elő. Ámbár ha a múk országgyűlés alatt a megyei 'kihágások tárgyalására visszatekintünk, ott a megyei követek részéről még erősebb kifakadásokat találhatunk: őszintén sajnáljuk mindamellett, ha e fontos kérdésben, főképp a városok részéről, valami történik, mi elkeseredést idézhet elő. A polgárság, mely a tizenkilencedik században s alkotmányos országban törvényhozási befolyást követel, oly téren áll, hogy győzelme biztos, s nyugodtan nézhet a jövőnek elébe. De még inkább sajnáljuk azt, ha egy városi követ által mondott szavak miatt más részről elmondatok, hogy igen félhető, nehogy a napot, melyen a városi kérdés megkezdetett, a nefaslus napok közé ne sorozza nemzetünk; hogy az iparüző osztálynál, már eleménél fogva, melyből áll, a pénz minden; hogy az iparuzö osztály, már eleménél fogva kozmopolita, neki csak tartózkodási helye van, ha nehéz napok főnek a nemzetre, boldogabb hazába költözik stb. Ily kifakadások nem fogják elősegíteni azon egyetértést, melyre közöttünk a nemes és polgári osztálynak egyaránt szüksége van. Nem szándékunk a beszéd részletes taglalásába ereszkedni, melyben mindezek elmondattak Ki idegen eszmék sebes meghonosodásának örül, nagy megelégedéssel tapasztalhatja, hogy mk Louis Blanc forradalmi történetében néhány hónap előtt elmondott: Trois grand principes se partagent le monde et l'histoire: L'autorité, l'individualisme, la fraternité: az a magyar országgyűlésen e szavakban isméteketik: a nemzetek tusainak elméletileg három fő szakaszát lehet megkülönböztetni: a tekintély, egyéniség és a testvériesség eszméjét. Ki eredeti felfogáson gyönyörködik, ki-