Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)
Cikkek, tanulmányok
) nevében valaki az országgyűlésen felszólal: arra, amit beszél, befolyása nincs; s mi nemigen látjuk által, miként érdekelhetné valamely város választóit s az országot különösen, hogy az, ki például Pest város nevében szavaz, tenor, bariton, vagy basszus hangon mondja el mások által készített utasítását? Hol utasítás van. s annak adása nem a választóra bizatott; a választási jog elveszti minden fontosságát. Ily rendezése a dolgoknak a választási jog tökéletes nullifikációját foglalja magában. Dehogy foglalja: így szól mosolyogva talán néhány olvasónk:* — „dehogy nullifikáltatik az utasítások által a választási jog; ily valamit csak teoretikusok mondhatnak, mint a P. Hirlap emberei. Váiasztassék csak egy vagy más színű követ; majd tudja az, miként csavarja el utasítását, míg azt meggyőződésével egy irányba hozá. Az utasítások mannához hasonlók, mely, szent könyveink bizonysága szerint, minden képzelhető étkek ízét vevé fel, mint a vele élő kívánta, s e csoda, melyet megszoktunk, fog történni kétségkívül a városi követeknél is." — Mindez jó és helyes lehet, mi nem kétkedünk e jós!at teljesedésén, de kérdjük minden alázatossággal: ha csakugyan ez nézetünk, ha azt hisszük, hogy a választási jog az utasítások által fontosságát nem fogja elveszíteni, s pedig azért nem, mivel a követ magát utasítása által lekötve nem érzendi, ugyan miért buzgólkodunk annyira az utasítások mellett? A törvényhozás érdekében tesszük-e ezt, melynek tagjait arra szorítjuk, hogy sok esetben kötelességeiket ne teljesíthessék anélkül, hogy vagy meggyőződésüket, vagy szabadon magokra vállalt kötelességöket sértsék, vagy azok érdekében, kik az utasításokat készítik, s kikre e fontosnak látszó kötelességet azon meggyőződéssel bízzuk, hogy az gyakorlatiíag egy új, néha unalmas mulatságnál egyéb nem leend? Nagyon csalatkozik, ki a befolyást, melyet az utasítási rendszer a városok politikai jogaira gyakorolni fog. aszerint ítéli meg, mit eddig a megyéknél e részben tapasztalunk. A megyéknél a választási és utasítási jog ugyanazon kezekben van. Az utasítás többnyire kevesebbek által, de ugyanazok nevében készíttetik, kik a követet megválaszták, s így az utóbbira nézve az utasításnak megvan sanctiója; ti. hogy ha küldőinek parancsait megszegé, azok által, kik őt választották, vissza is hivathatok. Mindez a városi követre nézve — azon esetben legalább, ha a városok az étidig készült tervek valamelyike szerint rendeztetnek — nem létezik. Az utasítást készítő hatóság egy, a választóktól különvált kisebb számú testület által képeztetik: remélhető-e. hogy a követ, ha személyes meggyőződése az utasítással ellentétben állana, ez, kit ezerén választottak, és sok esetben talán éppen azért választanak, A B.P. Hiradó minden bizonnyal ezt teszi, pedig miután a jelen országgyűlés előtt, az utasítások terén a csatát vesztve látá, pártja figyelmét a választásokra híva föl: mert ha ezek jól sülnek el, az utasításoktól nincs mit félnie.
