Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)

Cikkek, tanulmányok

„Kinek a nem nemesek közül fekvő nemesi vagy kiváltott úrbéri birtoka van, vagy ki közülök egyébként is bir azon képességekkel, mik az illető megye kebelében, vagy ahhoz legközelebb eső királyi városbeli választókra megállapítva lesznek, valamint azon képességek szerint a kir. városban gyakorolhat választói és tanácskozási jogot; úgy azt az illető megyei körben is gyakorolhassa." Felfogásunk szerint a népnek jogai a rend követeléseivel csak ezen elvek alkalmazása által egyesithetó'k, a népképviselet csak ezen úton válhatik valósággá. Leshetnek indítványok, melyek látszólag szabadelvűebb alapokon épülnek, de nem 'lehet olyan, melyből a nem nemes osztályokra s az összes nemzetre gyakorlatilag több haszon háramlanék, s mi határozottan e mellett nyilatkozunk. — * * * TEENDŐINK XIX. Előadtuk e cikkelyek során, miket mi e haza érdekében szükségeseknek tartunk; fussunk át még egyszer a mondottakon. A jelen állapot nem elégíthet ki senkit; nincs párt, alig van csak egyes is, ki ezt többé 'tagadná, s ha a legszüksegesebb reformokban semmi ország sem késett el annyira, mint mi, legalább mentségünkre mondhatjuk, hogy talán sohasem létezett nemzet, melynél a reform egyszerre oiy általánosan kívántatott volna. S mi módon eszközöltessék e reform, mely oly általánosan követeltetik? Midőn e kérdésre felelünk, kettő vonja magára figyelmünket: 1- ször Az ország állása a kormány irányában. 2- szor A polgárok viszonyai egymás között. E tárgy szoros kapcsolatban van egymással. — Oly nemzet, melynél az egyes polgárok egymás közötti viszonyai nem az igazság alapján rendeztettek eL az soha, sem saját kormánya, sem más nemzetek irányában nem fog méltó állást elfoglalni, valamint más részről az sem szenved kétséget, hogy a polgárok egymás közötti viszonyai csak ott rendeztethet­nek el célszerűen, hol a kormány s a nemzet közötti viszonyok a lehetősé­gig tisztába hozattak. Ha valóban reformot akarunk, szükség, hogy az mind alkotmányunkra, mind a polgárok egymás közötti viszonyaira ki­terjedjen. Alkotmányos tekintetben gróf Széchenyi — s felfogásunk szerint helyesen — minden létező bajoknak okát abban keresé, hogy a hazánk s az örökös tartományok között létező viszony kellőleg definiálva nincs; e részbeni feladásunk: hogy e viszony definícióját felállítva, közéletünket ehhez alkal­mazzuk, s e feladásnak első része legalább nehéz nem lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom