Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)

Cikkek, tanulmányok

egy bizonyos határidőnek felállítása nem annyira igazságos, mint első tekintetre látszik. De engedjük meg, hogy ebben csal ódánk, s hogy az indítvány, mi a követelőiket illeti, valamennyire nézve egy iránt kedvező, vajon igy is elfogadhatjuk-e azt, ha a következményekre gondolnak, melyekbe az hazánkat szükségképp bonyolítaná? Hallottuk, hogy háromezer bevégezetlen juris pernél több van kúriánk előtt. A szám nagyobb, mint melyet e legfőbb törvényszék, annyira elfoglalva más, kevésbé halasztható tárgyakkal, könnyen bevégezhetne; de gondoljuk magunknak, hogy a juris perek kezdésére három évi határidő állapittatik meg, s nem fog-e ezen szám háromszoroztatni, nem fog-e olyanná nőni, mely előtt elborzadunk, vagy talán nevetésre fakadunk, mert első tekintetre látjuk, hogy valamint e követeléseknek egy része alaptalan, úgy a legnagyobb rész egy század alatt ítélet alá kerülni nem fog? Hisz mi könnyebb ily perek kezdésénél, hol a keresetlevélben egyszerű állításoknál egyéb nem kívántatik; s ha a kétségbevonhatlan irományok, melyekre az akcióban hivatkozás történt, per folyta alatt egészen alaptalanoknak találtatnának, a hasztalan perlekedőt pere elvesztésén kívül egyéb büntetés nem várja? Minden valószínűség szerint az nap, melyen az indítványozott terminus praeclusi törvényhozásunk által Ikimondatott — a korona javakat kivéve — az egész ország per alatt állana, s azok, kik ez indítványt teszik, meggondolák-e ennek következéseit? — Birtokunk bizonytalansága ellen panaszkodunk, a hitelnek hiánya ellen, mely belőle következik; de nem látjuk-e, hogy egy ily törvényes rendelkezés által a birtok még bizonytalanabbá válnék, a még létező hitel egy csapásra megsemmisíttetik, s hogy az nem egyéb, mint egy bizonytalan jövő fejében a jelen nemzedék tökéletes feláldozása, mi felfogásunk szerint a józan törvényhozás feladatai közé nem tartozik? — Ugy látszik, mintha a másik terv. mely, a már folyamatban lévő pereknek a törvény ösvényét fenntartván, minden új per kezdését tiltani akarja, inkább célhoz vezetne. Mi ezt szinte nem fogadhatjuk el. a) Mert benne kiáltó igazságtalanságot látunk, nem találván semmi okot, mely miatt a törvényhozás az eddig perpatvarkodóknak több kedvezéssel tartoznék, mint azoknak, kik jogaikat egyszerű ellenmondásokkal fenntartva, pert kezdeni nem akartak, vagy arra koruk, vagy szegénység miatt képesek nem voltak. b) Mert ily rendelkezés kizárólag azon hatalmasabb családok kedvezésére történhetnék, melyek rendes ügyvédeket tartva, minden jogaikat keresni szokták. c) Mert ezen tervnek elfogadása bizonyos határidő felállításával gyakorlatilag hasonló eredményekhez vezetne. Tagadhatatlan, hogy mihelyt hasonló rendelkezésnek a törvényhozás általi elfogadása valószínűvé válik, mindazok, kik valamely, ha csak képzelt joggal bírnak is, azt azonnal per által keresni fogják, nehogy a perkezdést elhalasztva, azoknak sorába jussanak, kiktől a törvény a per útját elzárandja. Kimondani azt, hogy