Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)
Bevezetés
A „háromcsillagos" jel bizonyító mivoltához tartozik az is, hogy ugyanezzel a jellel ellátva Népoktatási ügy címmel a Pesti Hirlap megelőző évfolyamában, a 673., 683. és 729. számokban háromrészes vezércikksorozatot olvashatunk. 15 írója a népnevelés fontos reformprogramját elemezve kifejti és rendszerezi nemzetpedagógiai elveit, amelyek sorrra megegyeznek mindazzal, amelyet Eötvös, mint miniszter 1848 augusztusában, az elemi oktatásról szóló törvényjavaslatában a nemzetgyűlés elé terjesztett, majd amit a vita során felszólalásaiban elmondott. Az anyagi és szellemi érdekek összefüggése, a nép szabadságának és művelődésének elszakíthatatlan kölcsönössége, a szolgaság és a tudatlanság párhuzamossága, a közös iskola nagy jelentőségű, liberális gondolata, a vallásoktatás elkülönítése, az egyház iskolai szerepének korlátozása — ezek Eötvös híres 1848-as törvényjavaslatának legfőbb eszméi, s ezek sorra, szó szerint megtalálhatók a több mint két esztendővel előbb megjelent Pesti Hir/ap-cikikekben 16 A mindeddig ugyancsak ismeretlen mű tartalma, gondolati anyaga, érvrendszere és szó szerinti egyezései kétségbevonhatatlanul ugyancsak Eötvös szerzősége mellett bizonyítanak — igazolva azt, hogy e jellegzetes „háromcsillagos" áljelet Eötvös a Pesti Hirlapban 1846 első felétől kezdve rendszeresen használta, és csak ő használta. Az elmondottak igazolására idézünk párat az újonnan feltárt 1846-os cikkek és az 1848-as kultuszminiszteri programbeszéd szövegegyezéseiből : ,„.. szükség azon összeköttetésre is fordítani figyelmünket — írja a háromcsillagos jelölésű Népoktatási ügy szerzője —, melyben a népek alkotmányos állása míveltségük fokával áll. .. Míveltség nélkül a legszebb alkotmány holt betűnél egyéb soha nem lesz. . . minden, mit politikai jogok kiterjesztésére tenni fogunk, szükséges ugyan, de magában még nem fog kielégitő lenni, ha azon törvényes rendelkezésekkel, melyek a nép felszabadítását célozzák, olyanokat is nem kötünk össze, melyek által a nép míveltségének emelése eszközöltetik... jó népiskolai rendszer csak úgy hozatthatiik be, ha a vallásos oktatás, az oktatásnak egyéb ágaitól elikülönöztetvén, az egyes felekezetek lelkipásztoraira bizatik... legalább azon helységekben, hol a külön vallásfelekezetöek külön iskolák fenntartására nem képesek, e íkülön vallásfelekezetnek gyermekei ugyanazon iskolákban egyesíttessenek." Az elemi oktatásról szóló törvényjavaslat tárgyalásakor 1848 augusztusában pedig Eötvös a következőket mondotta a nemzetgyűlés nyilvánossága előtt: „... Nevelés nélkül az egyenlőség semmi; nem egyéb, mint puszta szó; a nevelés az, mi által az alsó néposztálybeliek az állam által nekik adott jogok élvezetére képesekké tétetnek. Elhalasztani a nevelési intézkedéseket nem más, mint azon időpontot elhalasztani, melyben 15 Pesti Hirlap 1846. V. 12., 29. és VIII. 20. 16 Eötvös József: Válogatott pedagógiai művei. Bp. 1957. 106. és 111—112.; Hajdú János: Eötvös József báró első minisztersége. Bp. 1933. 193—261.
