Tóbiás Áron szerk.: Írói vallomások (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)

Mezei András: Szerencsés, mindig a bajban

Nem keresek én pót-isteneket, bálványokat, sem fogódzó-eszmé­ket. Mint operáció előtt a kést, látni akarom, hogy milyen a világ, s elképzelni, hogy milyennek szeretném látni, mit tegyünk érte, együttes erővel, összefogással, fiatalságunk pazarló, szabályokba foglalhatatlan, tékozló többletével. Igen, önmagunk fölé emelkedni. Nem csak vegetálni. Kiteljesedve élni — ezt a célt, ezt a programot állítanám önmagam elé, életem „szerencsés" kimenetelű küzdelmeinek, tapasztalatainak tanulságai alapján, de amit élni kell, mindazt nem lehet szavakkal helyette­síteni, nem lehet maradéktalanul megközelíteni, kimondani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom