Vezér Erzsébet szerk.: Ifjú szívekben élek? Vallomások Adyról (Irodalmi Múzeum 3. Budapest, 1969)

Előszó

1938-as Toll-ankéttól. Abban egymással vitázó vélemények láttak napvilágot a soron következő számokban. Itt egymástól függetlenül készült, többnyire magnetofonba mondott, egymásnak nem egyszer ellentmondó nyilatkozatok, vallomások sorakoznak fel.Ankétünk résztvevői,akik egy múzeum felkérésére inkább az utókornak szánták voksaikat, elfogulatlanabbul nyilatkozhattak meg, mint egy vita tüzében tették volna, bár az Ady-kérdés fókuszában az idők folyamán amúgy is éppen elég sok szenvedély és elfogultság gyűlt össze. Kosztolányi pamfletje, mely az 1929-es vitát elindította, egy nagyon szük irodalmi kör Ízlését vagy inkább ellenérzését tükrözte.Mostani gyűjtésünk egyik célja éppen az volt,hogy azóta az Ady kérdés körül minden közvetlen érdektől megtisztult irodalmi közvéleményen keresztül a versolvasók szélesebb körének Ízlését is kitapintsuk. És talán nem elfogultság, ha megállapítjuk, hogy e kötetben közölt nyilatkozatok sok szubjektiv vélemény ellenére is általánosabb érvénnyel közelitik meg az Ady-kérdést minden eddigi vitánál. Nyilván szerepe van ebben az ötven éves távlatnak is: Ady értéke, nagysága nem vitatott többé. De azt se feledjük, hogy az utolsó I0-I5 évben hozzáférhetővé lett s ezzel uj sugárzást kapott az Ady-mü. Eddig kiadatlan versek, novellák, újságcikkek, tanulmányok jelentek meg nagy bőséggel, s a vélemények már nem rögeszmékhez, hanem müvekhez kötődhetnek. Ennek megfelelően, bár kiadványunk nem jelent nagy publicitást, talán támaszkodhatnak rá azok, akiknek nehézséget okozott az Ady-kérdésben gyakran megnyilvánuló Ízlésbeli összevisszaság, elsősorban az irodalomtanárok,akik az "ifjú szivek" megmunkálásának feladatával birkóznak. A hozzászólók kiválasztásában az vezetett bennünket, hogy ha már valamilyen teljességre nem gondolhat-