Illés Ilona szerk.: Mikes Lajos levelesládájából (Irodalmi Múzeum 2. Budapest, 1968)
Levelek
nagysága és jelentősége szerint kívánhattan volna. Mindazonáltal és minden oldalról megnyilvánult érdeklődés és az osztatlan, pártkülönbség nélküli elismerés feljogosít arra a hitre, hogy a könyv eredménye anyagilag is többet fog jelenteni egy múló könyvsikernél s arra a várakozásra, hogy kiadóm ezentúl fokozottabban igyekszik a további munkálkodás lehetőségét és nyugalmát számomra biztosítani. Te, aki ezt a m unk át nemcsak ismered, hanem azt szinte bába-módra segítetted létrejönni, bizonyára igazat adsz nekem ebben. Nem is írok többet; még egyszer kérlek, ne haragudj, ha terheltelek, de - ismétlem ezt is - senkihez sem fordulhatok oly bizalommal, mint Hozzád. Kérlek értesíts azonnal ha lehet, hogy áll ez ügy? Egyébként: mikor jössz ki hozzánk? Szívből ölel és szívességedet előre köszöni Babits Mihály Esztergom, Előhegy. Drága Mikes bácsi! Én is csatlakozom kérésemmel, legyen olyan jó és emlékeztesse Pejes urat, amiről szokott szivélyességével újra megfeledkezett, hogy már 6-ika van. Mihály persze napok óta izgatja magát, nem is mondhatom mennyire kínos és megalázó ez az ügy. Előre is nagyon köszönjük Magának fáradozását és újra elmondom, hogy nagyon boldoggá tenne, ha ellátogatna hozzánk. Igaz szeretettel üdvözli Babits Ilonka Kedves Mikes bácsi! Még valami jutott eszembe, (sa levélen már nincs hely) - ha nem haragszik meg érte. 3 vagy 4- héttel ezelőtt megírtuk azt a kérvényt a Szanatóriumi Egyesülethez, amelyben zugligeti költségeinkhez való hozzájárulásukat kértük. Drága Mikes bácsi, ha alkalmilag találkozna Salusinszkyvel vagy lalikowskyval, kérem, említse fel nekik, nehogy feledésbe süllyedjen. A kérések láncolatában most ez is eszembe jut, hogy mikor Pesten voltunk, Schöpflin nagyon ajánlotta Mihálynak az Újságírók nyugdíjintézetébe való belépést, de azt hiszem, már elkéstünk vele; - nem lehetne ezt a Maga protekciójával mégis megcsinálni? Mihály annak idején mindjárt be akart iratkozni, de a sok ügyek között elfeledkezett róla. Én ugyan nehezen fogom a havi 20 pengőt rááldozni, de mégis jó, ha egy író gondoskodik magáról öregségére, különcsen ha
