Illés Ilona szerk.: Mikes Lajos levelesládájából (Irodalmi Múzeum 2. Budapest, 1968)

Levelek

/Baja, 1926. dec. 1./ Címem: P.K, Baja, Szeremlei utca 12. Kedves Szerkesztő Uram! Délután háromkor adtam fel a sürgönyt: "S.O.S." - négykor érkezett meg a pénz. Köszönöm ezt a 600.000 K-t, nagy köszönettel köszönöm önnek még akkor Is, ha belenézek a zsebembe és megállapítom, hogy ebből a 600.000 K-ból már csak 150.000 -van. Tegnapról mára. Kedves Doktor Ur erre bizonyára káromkodik a maga jóságosan-cinikus módján, - pedig ebben az ügyben igazán hiba nélkül való vagyok. Azért fogyott el ez a pénz, mert nem találtam rendes lakást és szállóba kellett laknom. Rendes lakás, ez egy zárt helyet jelent, ahol oly ideges és nyugtalan ember, mint én Ülni és így dolgozni tudjon. Két teljes napig jártam utána, nemcsak én, hanem barátom és barátom felesége is. Nem és nem. Elsősorban azért nem akadt ilyen lakás, mert Baja Zombor helyett (.annak más a mértéke) megyei központ lett; valamennyi hivatal s evvel valamennyi hivatalnok is ideköltözött és elfoglalt minden talpalattnyi helye' És nekünk természetesen éppen ide kellett csöppennünk! Eredetileg Szegzárdra(J)készüitünk; mert Páynak az ügynöke, egy letört korhadt dzsentri, aki képek eladásával akarta magát konszolidálni Szegzárdot ajánlotta, mondván neki van ott sok jó ösmerőse. Jól van. Gyerünk. Négyen ültünk hát vonatra! Egy társaság, amiben én voltam a nagytőkés és egy letört csavargó dzsentri az üzletember. Tessék e képzelni: Szegzárdon kitudódott, hogy Pongrácz úr (így hívják az "ügynök"-öt) csak egy jó vacsoráért és ebédért és egy pofa borért hozott le minket"mert már úgyis sok a festő a városba!" Mindjárt ott is akart ragadni a bor mellett "jó komájánál" egy törvényszéki jegyzőnél és a feleségénél (csupa nagyszerű figura!! ) , de a komája tovább tuszkolta velünk. így hát hová menjünk? Mentünk egy házzal odébb, Bajára; ide. Itt Pongrácz ur ei-elsétált néha a városba a képekkel, amiket szegény Fáy szinte festéket izzadva festett. Fáy is élhetet-