Tasi József szerk.: Juhász Gyula. „Fekete album szürke erdejében”. Juhász Gyula összes fényképe (Fotótéka, Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Utószó

irodalom kiválóságairól - így Ady Endréről - készült felvételek sora is reprezentálja." A fényképekben rejlő információk feltárására általa kidolgozott és első ízben alkalmazott hét kategóriát jelen munkánkban mi is átvettük. A Petőfi Irodalmi Múzeum következő tematikus évkönyve közölte P. Macht Ilona Krúdy Gyula fényképeit összegyűjtő ikonográfiáját: Egy album képei (ötven év ötven kép tükrében) L. Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmáról Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára. Szerk.: Kabdebó Lóránt. Bp. 1979. A Petőfi Irodalmi Múzeum és a Népművelési Propaganda Iroda közös kiadványa. 131-146. 1. + 52 melléklet. Mivel időrendben itt már a harmincas évekig jutunk el (az utolsó fénykép 1932-ben készült Krúdy Gyuláról), a szerző meghatározza a fényképezés és a fénykép szerepét, jelentőségét az Ady halálát követő évtizedben: „A húszas évek elejére a fényképészipar általános válsága (a válság okai közt nevezhetjük meg a középosztály életszínvonalának jelentős csökkenését, a fényképésziparosok valutáris és nyersanyag-behozatali nehézségeit), a nagyközönség elidegenedése a fényképészipartól voltjellemző. A gazdasági helyzet stabilizációjáig a magyar fotográfiának is vészterhes napokat kellett átélnie. A későbbi időszak már kedvezőbb jeleket mutat a fotográfia fejlődésében, mely a húszas évek végére példátlan technikai és etikai változáson esik át. Új műfajokat teremt, a riportfényképezés említett nagyfokú fejlődése mellett megteremtődik a széles körű amatőrfotózás. A fényképezés fellendülésének kedvez a magasabb értelemben vett művészi fotográfia iránti szükséglet növekedése, akár a portréfotózásban, riportfotókban, zsánerképekben. A fénykép az élet minden alkalmakor szerepet játszik. A közélet eseményeit rögzítő kamera, a szórakozást megörökítő családi albumokba kerülő amatőrkép, vagy a fényképész által készített fotó nem fényűzési cikk többé, hanem a hétköznapi élet tartozékává válik. A fénykép szükségletté, mindennapos fogyasztási cikké lesz."