Tasi József szerk.: Juhász Gyula. „Fekete album szürke erdejében”. Juhász Gyula összes fényképe (Fotótéka, Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Juhász Gyula fényképeinek ikonográfiája

22. 1. Szeged, 1920 karácsonya előtt 2. Bäck Manci 3. a) 166 X 226 mm - Paszpartuval: 249 x 330 mm b) 138 x 193 mm c) 127 x 177 mm d) 165 x 198 mm 4. a) MIM Művészeti Tára. Ltsz. 1921/1 b) MIM Művészeti Tára. Régi ltsz. F.68.78 c) MIM Művészeti Tára. Reproncgatív d) Somogyi-könyvtár, Kilényi-gyűjt. 5. Tolnai Világlapja, 1932. jún. 29. 27. sz. 19. 1. - JGyE 55. fénykép 6. a) A kép alatt a paszpartun Juhász Gyula kézírása, tintával: Dr. Espersit Jánosnak igaz szeretettel Szeged, 1923 oki. 31. Juhász Gyula (a költő neve aláhúzva!). A fénykép jobb alsó sarkában ceruzával: „Bäck Manci 920". A valószínűleg levelezőlapként sokszorosított fénykép alján fotótechnikai úton a költő neve: JUHÁSZ GYULA. 7. L. a 21. számú kép 7. pontját. A fénykép nagyított részlete megjelent az Ünnep című hetilapban (1914. okt. 15. 20. sz. 4. 1.), Szabó Zoltán: Kopott tájak lovagja című írása illusztrációjaként. A képről így ír: „Fényképén búskomoly, szakállas arcot látok, szemén mély és végtelen szláv szomorúság. Azoknak az arca néz rám e képről, akik mögött ott áll a rémitő tapasztalat, hogy mikor belenéztek a pisztolycsőbe, nem riadtak meg a haláltól, mely rájuk visszanézett. Törékeny testen nyugszik e végzetesen komoly, pópaszakállas arc, mely mintha valamelyik sötét és tépelődő orosz regényből lépett volna elénk."