Tasi József szerk.: Juhász Gyula. „Fekete album szürke erdejében”. Juhász Gyula összes fényképe (Fotótéka, Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Utószó

UTÓSZÓ Habent sua fata libelli, idézzük gyakran a könyvek sorsáról szóló latin mondást. Ezúttal ez különösen helyénvaló, mert a Juhász Gyula fényképeit bemutató könyvünk sorsa ugyancsak kalandos. Már a fogantatás is rendkívüli. Macht Ilona, aki a Petőfi Irodalmi Múzeum Fotótéka-sorozata első kötetét összeállította, Juhász Gyula fényképei és a vonatkozó irodalom gyűjtése közben családi okból Weimarba költözött. Ma is ott él és irodalmi muzeológusként dolgozik. Ezért az 1983-as Juhász Gyula centenáriumra tervezett könyvet nekem kellett befejezni, a gyűjtést kiegészíteni, a jegyzeteket megírni. Azért esett rám a választás, mert a múzeum munkatársaként 1983 tavaszán kiállítást rendeztem „Magyar táj, magyar ecsetteV', Juhász Gyula és az alföldi festészet címmel, továbbá a szegedi Juhász Gyula-konferenciára is írtam egy előadást. Nem utolsósorban: a szegedi Juhász Gyula-kutatókkal, Ilia Mihállyal, Lengyel Andrással és Péter Lászlóval igen jó személyes, sőt baráti kapcsolatom van és ez a Juhász-hagyaték kutatását, a hiányzó adatok megszerzését igencsak megkönnyítette. A Juhász Gyula-kötet kéziratát el is készítettem a kívánt határidőre, hamarabb, mint az ugyancsak kiadásra kerülő Babitsikonográfiát annak gondozója. A sorozatszerkesztő mégsem a mi Juhász Gyula-kötetünket adta nyomdába, hanem megvárta a Babits-kötet elkészültét. A könyv nyomdai munkálatai közben sajnálatosan összekülönbözött a kiadó, a Népművelési Propaganda Iroda vezetőjével, ezért a Juhász Gyula-kötetet már nem adta át neki. Ahhoz sem járult hozzá, hogy a kötet másutt jelenjen meg. (A szegedi Móra Ferenc Múzeum vállalkozott volna a kiadásra.) Később, évek múlva már lehetővé vált a szegedi kiadás, ez viszont anyagiak hiányában meghiúsult. Tizenöt év telt el a kézirat elkészülése óta. 1997-ben elérkezettnek láttam az időt, hogy szponzorok támogatásával mégiscsak megjelentessem a Juhász Gyula-ikonográfiát. Lengyel András, aki 1983-ban az összegyűjtött képanyagból kiállítást rendezett a Móra Ferenc Múzeumban, a megőrzött nagyításokat rendelkezésemre bocsátotta. Az évek során két új