Csaplár Ferenc szerk.: Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1987)

Tanulmányok - Tasi József: Kassák és Móricz Zsigmond

fgy fogalmazza meg a Munka-kör később gyakran ismételt,a falukutatók ellenében han­goztatott állásfoglalását: „a polgári szociológia inkább irodalom, mint tudomány." 43 Ezt a definíciót Kassák Lajos szinte szó szerint átvette .4 tardi helyzetről, Szabó Zoltán könyvéről ugyancsak 1936 májusában publikált tanulmányában — „inkább szép­irodalmi kísérletnek, mintsem tudományos munkának hat" 44 —, egy évvel később pedig megismételte Szalatnai Rezsőnek adott nyilatkozatában: ,ß falukutatás elsősorban tudo­mányos feladat, a mai szociográfusok azonban inkább irodalmi módon nyúlnak hozzá." Elismeri, hogy a Magyarország felfedezése sorozat munkatársai között szakképzett írástudók is vannak, mint például a Futóhomok szerzője, Erdei Ferenc, de hiányolja, hogy „az egész új munka nem szerves folytatása a régi Huszadik Század társadalom­tudományi munkásságának". 45 Nem érdektelen Kassák nyilatkozatát összevetni Jászi Oszkárnak a kontinuitás kérdéséről Hatvány Lajossal polemizáló tanulmányával, mely­ben örömmel üdvözli a falukutatókat: „Féja Géza, Illyés Gyula és társaik írásai nemcsak a régibb kezdeményezések folytatása, hanem új beteljesedés." S ami a legfontosabb, elő­deikhez való viszonyukat is megértéssel szemléli. „Sok minden mástakarnak, mint mi, és főleg másként akarják; de végre is mesterükként tisztelik Adyt, akiről mindenki tudja, hogy száz százalékig szolidáris volt mindazzal, ami a Társadalomtudományi Társaság és a Huszadik Század jegyében történt. Sapienti sat." 46 Kassák elismeri a fiatal szociográfusok jóhiszeműségét, de — szerinte — „kétségbe­vonható munkásságuk végső célja és eredménye. A mozgalomnak roppant konjunkturális ereje van a mai szélsőségek vad zajlásában, úgyhogy igen könnyen kihasználható épp azon az oldalon, melytől a mozgalom állítólag távol áll, a nyilaskeresztes fasiszták oldalán." 47 Kassák aggodalma nem volt alaptalan. A jobboldali radikális sajtó valóban megpróbálta a népi írói mozgalmat a saját szekerébe fogni. A mozgalom jelentős egyéniségei közül azon­ban egyedül Erdélyi József volt az, akinek egyik kötetén — Kovács Imre szavával élve — ,ß nyilaskereszt megjelent". 48 Ő azonban nem sorolható a szociográfusok közé. Vegyük szemügyre, hogyan minősíti a falukutató irodalom konkrét alkotásait Kas­sák folyóirata, a Munka. Kassák Lajos — mint láttuk - máshol nyilatkozott. 49 Főmunka­társai közül Tamássi György és Gró Lajos szemlézik a falukutatók könyveit. (Érdekes, hogy Illyés Gyula klasszikus alkotásáról, A puszták népérő\ nem írnak, és a Kassák által nagyra becsült Erdei Ferenc műveiről sincs véleményük.) Tamássi György először Veres Péter Az Alföld parasztsága című könyvét bírálja. A művet „a »parasztirodalom«-konjunktúra" termésének minősíti. Az író szerinte ideali­zál, „.. . nem azt mondja el, miért olyan az alföldi parasztság, amilyen, hanem azt, hogy szerinte milyen az az idealizált típus, amely ősi vagy legalábbis régi állapotában volt. Ez pedig a társadalomkutatót, mint a valóságban nem létező jelenség, nem érdekelheti." Könyve negatívumot negatívumra halmoz: „Kultúrellenessége, antiszemitizmusa, bizo­nyos faji kiválóságok túlzott hangsúlyozása, a kapitalizmus helyett a kapitalisták szidása mindenesetre oly tényezők, melyek egy haladó beállítottságú és tudományos igényképes­ségekkel fellépő munkánál legalábbis kissé — szokatlanok." 50 A Munka 1936. júniusi számában két könyvről közöl kritikát Tamássi György. Magyarország és Európa címmel Németh László Magyarság és Európa című monográfiá­ját ismerteti. Helyesen látja, hogy Németh László az új nemzedék azon írói közétartozik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom