Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)
TANULMÁNYOK - Reisinger János: „Hanem hát ki vált meg engem?" (Babits és a kereszténység; Babits és a katolicizmus)
kozott. Egyfelől az integrizmus fokozatos térnyerésének, másfelől szabadabb szellemet meghonosítani vágyó irányzatok föllépésének és időleges sikereinek lehetünk tanúi. XIII. Leó pápasága a századvégen kétségkívül szabadabb légkört teremtett. Az egyházfő kibocsátotta a Rerum Novarumot és támogatója volt az ún. modernistáknak is. A millennium idejére elcsitult egyházpolitikai harcok persze változatlan hevességgel folytak tovább Magyarországon, de a századforduló több tekintetben is reményteljesebb jövőt ígért. Vajon mit érzett mindebből az a Babits Mihály, aki az 1890-es években nőtt ifjúvá? Családjának vallási megoszlását, legelsősorban. Tradicionális katolikus családba született; szép számmal akadtak benne papok, kettejükről 47 verset is írt (Anyám nagybátyja, régi pap). Ahogy nagyapját és apját, őt is a pécsi ciszterciták nevelték. S a szűkebb családi kör nőtagjaitól is a korban szokványos kegyesség buzgó megvalósítását láthatta. Édesanyjának testvérhúga, „a vallásoslelkű Nenne mellől vitte magával a Bibliával kapcsolatos ismereteit, első vallásos élményeit" — írja Vendel-Mohay Lajosné, a családi ház történetének krónikása. 48 Tudjuk, Babits elsősorban regényeiben állított maradandó emléket ifjúkora világának; a Golyakalifáh an és a Halálfiaiban az otthoni környezet légkörét, a Timár Virgil /iában a szerzetesgimnáziumét vallási szempontból is találóan karakterizálta. S mégis megoszlott vallásosság volt ez. A női kegyesség, a templomban vezeklő Nellik, a gyüdi Máriához zarándokló asszonyok ájtatos életével szemben ott állt az apa szabadelvűsége. S aktuális kérdésekben a maga Dreyfus- s Zola-pártolásával kifejezetten e vidéki, barokkos hitbuzgalom ellen hatott. A korán elhalt apa tizenöt éves koráig nevelhette csak fiát, mégis az ő szelleme áramlott erősebben a gimnazistában és a bölcsészben. Babits többször ejtett szót arról, milyen gyorsan elvesztette hitét, s izgató ,,világrejtélyei"-nek megoldásában egyre kevésbé igényelte a vallás segítségét. S mikor az egyetem után a bajai cisztercitáknál kapott gyakorlótanári állást, amilyen nagy üggyel-bajjal jutott hozzá, olyan gyorsan hagyta ott. Egyik volt tanártársa, a szerzetes Palotai Irén János szerint „világnézetével nem tudta összeegyeztetni, hogy véglegesen szerzetes-iskolánál maradjon." 49 Mindössze egy évig, 1905-től 1906-ig terjedt bajai tartózkodása. 1907-ben X. Pius Pascendi kezdetű enciklikája megtörte az elődjétől támogatott modernizmus lendületét. Ettől az időtől az integrizmusé az uralom a katolikus egyházban, egészen fél évszázadig, XII. Pius pápasága végéig. Az 1910-es évektől tovább erősödő jezsuitizmus nálunk is hallatta szavát, főleg az ekkortájt alapított Magyar Kultúra szócsövén keresztül. A kurzus támadásai ekkor érték először és leghevesebben Babitsot. Pestre jöttekor hol szocialistának, hol kongreganistának szerették volna tudni egy pártállásokra szabdalt világban. Igazi támadásokban azonban csak ezután, az első világháború éveiben részesült, a Játszottam a kezével és a Fortissimo „nemzetgyalázó" és „istenkáromló" kitételeinek köszönhetően. Az ellene folytatott hajszában — mely végül is tanári állásának elvesztéséhez majd kényszer47 Hogy a vers mögött két nagybácsi alakja rejtezik, lásd Szabó L„ im., 32—33. 1. 48 Vendel-Mohay Lajosné: „Ali a régi ház még . . ." Babits Mihály szülőháza. Szekszárd, 1974. 49. 1. 49 Idézi: Belia György: Babits Mihály Baján. UK, 1956. 142. 1.
