Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Ambrus Katalin: Babits Balassi-képe. Függelék: Babits Mihály: Balassa

hettem volna azokból a köztudomású romantikus adatokból, amelyeket minden iskolakönyvben megtalálok róla. Balassa, akiről több regényt írtak már, valóban regényalak. Regényes már a miliő ahol született és felnőtt: az égbenyúló Kékkő vára, a vad, pompás gyermekkor, vitézi próbák és játékok közt, egy híres és szigorú prédikátor lelki vezetése alatt. Aztán: apját a bécsi udvar különös vádaskodások alapján elfogatja — üldözés, bujdosás — majd ismét kegyelem, s a megnyílt császári kegy! Mennyi kaland és látvány az ifjúnak, aki 21 éves korában ott van Bécsben a Rudolf koronázási ünnepélyén, sőt produkálja magát és egy magyar juhásztánc bemutatásával ragadja el az egybegyűlt udvari méltóságokat, s osztrák diplomatákat és grófnőket. Öh a tánc, táncnóták, élet, ifjúság, szerelem! Óh vidám, csengő, ifjúkori rímek! amiket lehetetlen nem idézni: Táncban orcád pirulása, mint rózsa nyílása, Ajakidnak mosolygása, mint ég villámlása, Tagjaidnak hordozása, Mint vizeknek szép folyása, Csöndes elmúlása. Csodálatos szép térdednek ékesen hajlása, Mint angyalnak még régenten földre leszállása, Kézhez magad szép adása, Nyárban mint szőlő nyílása. Nekiújulása.

52 És a szerelmet nyomban fölváltja a Kaland, vitézi kalandok egész sora, Eger végvárában, a Dobó István híres várában — végvár, portyázások, regényes miliő, amiknek emlékét jól őrzik a diákkorunk óta könyvnélkül tudott strófák: Vitézek, mi lehet E széles föld felett Szebb dolog a végeknél? Holott kikeletkor A sok szép madár szól, Kivel ember ugyan él; Mező jó illatot, Az ég szép harmatot Ad, ki kedves mindennél. Gyönyörű, nagy, szabad élet ez, az Isten nagy szabad ege alatt, ahol még a kínok is szépségesekké válnak: egy igazi szerelmes dalia élete: Mint sík mezőn csak egy szálfa egyedül úgy élek, Szerelem tüzes láng játul szívemben én égek. Igen, még a boldogtalan szenvedély is csupa szépség és romantika ebben a lovagregényben. Ebben az időben vegyül és zendül a versekbe folyton ugyanaz a név, a Júliáé, akiről a strófák kezdőbetűi kiadják és elárulják, hogy igazi neve 53 Az Egy szép táncot kezdetű vers részlete, mint már említettem nem Balassi alkotása.