Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Ferenczi László: Babits, Denis de Rougemont, Priestley és a többiek

egész Európát. Fészkei és gócai vannak. Athén, Alexandria, Róma. Hisz beszéltem már erről. Bizánc. Párizs. Firenze. Megint Párizs. És ide-oda csapong, olasz városkák közt. Londoni színpadokról vijjog és trillázik. Madridból visszavillan Párizsba. Sokáig Párizs és London között cikáz ide-oda, majd kis német udvarokban csillan föl, leül egy pillanatra Weimarban. De ekkor mintha már nem egy madár szólna, szinte mindenfelől fölzendül az ének, az európai erdő minden bokrából. A koncert sokhangú lesz. Mondom, ez a változás, ez a komplikálódás is megakadályozza, hogy megtartsam az egyvonalú elbeszélés eddigi keretét. Itt nem lehet többé sorban és egymás után »letargyalni« az egyes írókat. Hisz kölcsönösen hatottak egymásra, s egymástól függnek, mint egy bonyolult történet szereplői. Közelebb kell menni, évről évre és könyvről könyvre figyelni ezt a kölcsönhatást. Itt új kompozícióra van szükség, a regénynek új kötete kezdődik".

32 Az európai irodalom története két nagy fejezetre, vagy kötetre oszlik. Az első, kb. 1760-ig a modern civilizáció történetekre jellemző egyenes vonalú elbeszélés, a második kötet hagyományos krónika vagy még inkább annales. A müfajváltás oka és célja az egység tudatosítása. És mivel Babits hangsúlyosan nem közönségtörténetet vagy politikatörténetet ír, hanem az irodalom „belső" történetét beszéli el, ahogy az a művekben és művek által él, sikerült látomását és meggyőződését közvetíteni olvasójához. * * * (Személyes zárszó) A huszadik század elején, az I. világháborút megelőzően közhely számba ment, hogy az igazi érték a világirodalmi értékkel egyenlő. De az I. világháború kirobbanása 1914 nyarán szinte pillanatokon belül mindent megváltoztatott. Kulutrális, művészi és irodalmi nacionalizmusok születtek, illetve az addig lappangóak a felszínre törtek. Világirodalomban gondolkodni csaknem bűnténynek számított. A hitlerizmus győzelme Németországban csak fokozta a válságot, és megkérdőjelezte a kultúra tényét és értékét. Természetesen voltak olyan tendenciák és irányzatok, amelyek szembefordultak a nacionalista korszellemmel. Ilyen volt például a szürrealizmus vagy a szocialista írók mozgalma. És a harmincas években a fenyegető katasztrófának a leghatározottabban szembeszegült — sok egyéb nagy író mellett — Babits és Denis de Rougemont is. Jeleztem a kettőjük közötti meglepő hasonlóságokat. Nem hiszem, hogy bármelyikük hatott volna a másikra, noha ismerték egymást személyesen. Babits európai mértékben és koncepcióban gondolkodott, mert következetesen ragaszkodott a 19. század liberális eszméihez és katolicizmusához. Denis de Rougemont európai mértékben és koncepcióban gondolkodott a sok évszázados svájci hagyomány alapján. És ugyanez az univerzális igény, a nyugati civilizáció egységének és folyamatosságának felmutatása jellemzi Upton Sinclairt vagy Priestley-t is. Az európai irodalom történetét, Babits regényét tizenöt éves koromban olvastam először. A szereplő írók nevének egy századát sem ismertem, a tárgyalt 32 Babits Mihály: i. m. 323. 1.