Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)

DOKUMENTUMOK - Illyés Gyula levelei Babits Mihályhoz (A bevezetést írta, a leveleket válogatta, a jegyzeteket készítette: Téglás János)

Í2. levél: Illyés 1935 szeptemberében cikket közölt Babits Halálfiai című regényéről (Nyugat, ff, 147—150. L). Ennek utolsó soraiban ezt írja: „A könyv nem fejeződik be, az író szinte erőszakkal tépi el a szálakat, hogy munkájában megállhasson. De az eltépett szálak is mutatják a következő mű színezetét, a szövést, melyért érdemes volna azt is elkészíteni." A négy hetes ozorai látogatás emlékét őrzi az Ozorai füzet I. tizenkét verse (Nyugat, 1935. II. október, 243—252. 1.) és az Ozorai füzet II. prózai írás (II. november, 311—319. 1.). A hódmezővásárhelyi tanyák ifjúsági szervezetei 1935 őszén mintegy harminc írót és újságírót hívtak meg, hogy megismertessék velük a tanyavilág életét. (Illyés Gyula: írók a nép közt. Nyugat, 1935. II. október, 222—225. 1.) 34. levél: Illyés 1929-től 193G-ig a Phoenix biztosító társaság személyzeti osztályán dolgozott. Babits 1930. május 27—június 2. között a János-szanatóriumban feküdt vesebántalmak miatt. Török Sophie Majthényi Flóráról készült regényt írni, ehhez gyűjtött anyagot. (Koháry Sarolta: Flóra és Ilonka. 1972. Madách kiadó — Magvető.) 36. levél: 1936 nyarán „megbukott a hivatal, ahol dolgoztam, elbocsátotta az alkalmazottait; tervbe vettem, hogy visszavonulok a pusztára, mert ott kevés jövedelemből is meg tudok élni. Ügy gondoltam, ha évente megírok egy könyvet, a pénz elegendő lesz ahhoz, hogy a testvérnénémnél, a családommal megéljek. Szabó Lőrinc hozta ekkor a hírt, hogy Az Esí-lapok regényes életrajzokat akar kiadni; ő ajánlotta ott. hogy Petőfiről én írjak könyvet. Szívcsen vállalkoztam erre [...]; öt vagy hat forrásmunkával Ozoráról kigyalogoltam a pusztára, és megírtam. De Az Esí-lapoknak nem kellett. A Nyugat adta ki, vállalva a kockázatot, hogy elkobozzák." (Illyés: Iránytűvel II. 683—684. 1.) A Petőfi című könyvet 1936. szeptember—októberben írta Uyanton és Ozorán. 37. levél: A rádió 1936. szeptember 21-én műsort sugárzott Két költő címmel. Simonfíy Margot Illyés Gyula és Török Sophie költeményeiből adott elő. —— Török Sophie: Büntetés (Drága rossz kis Ildikómnak) verséről van szó. • Illyés testvérnénje Illés Klára, Urhegyi Ferenc gazdatiszt felesége volt. A Puszták népe 1936-ban jelent meg, de a Válasz már korábban közölte. A könyvről Babits is írt (Nyugat, 1936. I. 409—411. 1.). 39. levél: Nagyhátpusztán (Szolnok m.) Bäsch Lórántnak és sógorának, Schweiger Ödönnek volt közös birtoka. Babitsék többször jártak náluk vendégségben. (írod.: Gál István: Babits és Illyés a Tiszánál. Egy-egy versük háttere. Jászkunság, 1972. 2. sz. 59—62. 1.) 40. levél: Rónai Mihály András Két háború közt című kötetéről Vas István írt figyelőt (Nyugat, 1937. II. szeptember, 138—140. 1.). Zelk Zoltán felsorolt versei közül az Én téged tudlak című jelent meg (Nyugat, 1937. II. július, 12. 1.). 42. levél: A Nyugat 1938 júliusi számában jelent meg Török Sophie Napló és Jónak lenni könynyebb (II. 51—52. 1.) című verse. -A Pesti Napló 1938. június 28-án közölte Babits Madridi levél című cikkét. Szántó Rudolf újságíró, a Pesti Napló külpolitikai szerkesztője. 43. levél: Gellért Oszkár 1939-ig a Nyugat szerkesztője volt. Illyés 1937-től a Nemzeti Bank francia agrárreferense volt. 44. 1938 nyarán két Babits-vers született. Az Eucharístia a Nyugat júniusi számában jelent meg (I. 407. 1.). Augusztus 18-án befejezte a februári gégemútétje előtt elkezdett négyrészes elbeszélő költeményét, a Jónás könyvét, melyet a szeptemberi számban tett közzé (Nyugat, II. 157—168. 1.). 45. levél: A Nouvelle Revue de Hongrie francia nyelvű folyóirat, 1938 júniusában Babits-számot adott ki Hommage à Babits címen. 46. levél: Az 1939 augusztusi svájci és franciaországi utazás élményeiről Naplójegyzetek címen számolt be a Pesti Napló augusztus—szeptemberi számaiban (kötetben: Szíves kalauz. Bp., 1974. 263—294. 1.). 48. levél: „Épp Dobozra az vezetett, hogy az akkori Magyarországnak az volt gazdaságilag és életszínvonalilag egyik legmélyebbre jutott, s ugyanakkor szellemileg tudományosan elsőként megvizsgált községe." (Illyés Gyula: Hogyan születik színdarab. In: Embereljük meg magunk. Bp„ 1977.) A vizsgálócsoportnak többek között az volt a feladata, hogy felmérést végezzen arról, milyen hatással van a normális (napi háromszori) táplálkozás a százötven kiválasztott gyermek testi és lelki fejlődésére. „Ezt a munkát öt éven át [1938 és 1942 között — T. J.] megismételve — egy filozófiailag is képzett, emelkedett szellemű (szép termetű és arcú) fiatal pszichológusnő végezte, a tudós Szondi egyik legközelebbi, s tudtommal kedvelt tanítványa." (i. m.) Ennek a felmérésnek a tapasztalatait tartalmazza a Lélek és kenyér (Kozmutza Flóra értelmességi- és ösztönvizsgálataival) című kötet (Bp„ 1939.). Kozmutza Flóra Illyés második felesége. 49. levél: Babits 1940 februárjában kapott értesítést Olaszországból arról, hogy neki ítélték oda a San Remo-díjat. Ezt személyesen vette át március 30-án. — — A posta Babits levelét visszaküldte, mert Illyés Gyulát nem találta meg a címen (Genova, Fermo in posta Olaszország). Illyések 1940 húsvétján Oloszországban jártak, megfordultak többek között Velencében, Genovában és Rómában. 50. levél: A francia irodalom kincsesháza. (Szerk.: Illyés Gyula.) Bp., 1942. Tersánszky Józsi Jenő négyszer (1929, 1930, 1931, 1934) kapott Baumgarten-díjat. A Betegen ősszel című vers az októberi számban (Nyugat, 1940. II. 450—451. 1.) jelent meg. Az ,,eb" szó az Ábrándom az volt és a Háborús délután versekben fordul elő. 51. levél: Illyések 1941 nyarán rokonlátogatásra utaztak Nagybányára. Kozmutza Flóra unokatestvérénél, dr. Papp Mihály orvosnál voltak vendégségben. Ütjük során megfordultak Nagybányán, Rahón, Huszton, Máramarosszigeten (Illyés Gyuláné szíves közlése).