Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)
TANULMÁNYOK - Tasi József: Babits, Zsolt Béla, Hatvány és József Attila (Adalékok a „Tárgyi kritikai tanulmány" történetéhez)
apadt egyetlen jövedelmi forrása, ezért a három éve durván megtámadott Babitshoz fordul. „Nem takart seb kell, hanem festett vérzés", idézi — nem egészen pontosan — Babits Arany Jánoshoz címzett szonettjét (gondoljunk az Arany János — Babits Mihály párhuzamot megkérdőjelező Hatvány 1922-es élcelődéseire!), majd levelét így zárja: „Nagyon sajnálom, hogy öntől, akit megbántottam, pénzt kell kérnem. Nagyon sajnálom ezt a festett vérzést is" — utal mégegyszer az Aranyszonettre. 176 [Kiemelés: T. J.l Március 2-án előbb megköszöni a 300 pengő segélyt, majd kettejük viszonyát elemzi. Leírja a bevezetőben már idézett nevezetes sorokat: esztétikától idegen és önmaga elől is elrejtőző impulzusok kényszerítették a támadásra, majd így folytatja: ,,[. . .] lelkiismeretem egyre ösztökél, hogy a csorbát kiköszörüljem. Magamnak tartoznám ezzel, hiszen ha a modern lélektan nem téved, az ön szemében e sérelmet úgy sem lehetne jóvá tenni. Ön legfeljebb elfelejtheti. Szándékom keresztülvitelére azonban eddig nem adódott mód, mert őszinteségemet mindenki kétségbe vonta volna azzal, hogy öntől -"vezeklés útján* pénzt akarok. Ezt most már visszautasíthatom. Bizonyára az ön szempontjából is értékesebb, ha ezután állok elő." 177 Itt jegyezzük meg, hogy a költő 1930 őszén, tehát amikor még tartott a Babits ellen indított támadássorozata, valószínűleg szándéktalanul átvette Babits Zsoltár férfihangra című költeményéből az „adamant rudakat": „[. . .] kell, hogy vers Írassék, különben meggörbülnének az adamant rudak." [JAÖM III. 229. L] József Attilát 1933 márciusában a Babitscsal való megbékülés, a megbántott Mester kiengesztelésének gondolata sokat foglalkoztatta. Véleményünk szerint ez bujkál a márciusi keltezésű Reménytelenül következő sorában: „Bennem a múlt hull, mint a kő .. ." Ne feledjük, ez a költemény a Nyugat 1933. április 1-i számában jelent meg először, felújítva József Attila 1929 őszén megszakadt kontaktusát. Nem folytatjuk tovább József Attila Babitshoz írott leveleinek elemző olvasatát, csupán azt említjük meg, hogy Babits, megbocsátó gesztussal, megküldte ifjú pályatársának 1933-as Versenyt az esztendőkkel című kötetét („József Attilának szívesen küldi Babits Mihály" i7S ). E könyvébe Babits felvette az először az Az Istenek halnak, az ember élben publikált Ujabb versekből ciklusát; azóta a gyűjteményes kötetek e sorrendet követik. Ez tévesztette meg Szőke Györgyöt, aki a kétszer is „átírt" Gondok kereplőjéröl úgy véli, „nem is a bírált kötetben, hanem azt követően megjelent" versről van szó. 179 A Gondok kereplőjét József Attila Az Istenek halnak, az ember él 53—54. lapjain olvasta először. Ugyancsak Szőke György, de Kabdebó Lóránt, Szigeti Lajos és Bäsch Lóránt is kitűnően elemzik a Babitscsal végképp megbékülő Magad emésztő. . . kezdetű költeményt; megállapításaikkal egyetértünk. 180 Csupán a Nyugat 1935. szeptem» 76 Uo. 420. 1. 177 Uo. 420. 1. 178 Uo. [3—4.] számú fakszimile 179 Szőke György: József Attila: (Magad emésztő. . .) József Attila és Babits Mihály viszonya a a (Magad emésztő . . .) című költeménye tükrében. UK 1980. 1. sz. 87. 1. ls0 Szőke György: i. m. 83—91. 1.; Kabdebó Lóránt: Három versportré. In: : Versek között. Tanulmányok, kritikák. Bp., 1980. 29—35. 1.; Szigeti Lajos i. m. 250—254. 1.; Bäsch Lóránt: i. m. 423—426 1. Minden bizonnyal e versre céloz Cs. Szabó László a Babits halálhírének vételekor írt soraiban: „Széttört verssorok hányódtak az emlékemben: az egyik József Attila versben megtalálom a helyüket. Róla szólt a vers, szomorúan, arcraborulva. Barát és ellenség egyformán tanítvány volt: egy nemzedék találkozott ebben a sorsban." A tanítványok. In: Babits Emlékkönyv. 83. 1.
