Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Tasi József: Babits, Zsolt Béla, Hatvány és József Attila (Adalékok a „Tárgyi kritikai tanulmány" történetéhez)

ben ágaztattak el — talán nem első esetben, de túlnyomóan itt jelentkeztek s itt keveredett már összeütközésbe — észrevehetően — a forma a tartalommal." (Ezt a mondatot akár Hatvány vagy Zsolt is írhatta volna. A befejezést már nem.) „Ha azonban ezt figyelmen kívül hagyta is József Attila, a kritika feltámasztására irányuló kísérlete mégis sikerült [...], aminthogy sikerült József Attilának mély és nagy verseket alkotnia a magyar talaj istenes erejével."

153 [Kiemelés: T. J.] Tehát a Bartha Miklós Társaság és az Előőrs hangján szólalt meg Lakatos 1930 februárjában a szociáldemokráciához ekkor még csupán közeledő folyóiratban, a Kortársban. Az EZőörsből ekkorra úgy Lakatos, mint a többi barthás társa kiszorult; 1929. december 15-i kongresszusukon felvették programjukba a szocializmus eszméinek tanulmányozását. Bajcsy-Zsilinszky automatikusan kipenderítette Fábián Dánielt és társait — József Attilát meghagyta anonim glosszátornak — a költő röpiratáról nem emlékezett meg, pedig a Babitsot ért vágás tőle sem lehetett idegen. Idézett vezércikkében olvassuk: ,,Mi, írástudatlanok, bizony-bizony nem olvasunk verseket irodalmi kedvtelésből, sohase jutna eszünkbe, hogy Kosztolányi Dezső vagy Babits Mihály szép, kultúrával telített, csiszolt és hibátlan verseit olvassuk."

154 Hasonlóan ír — ekkor még — feltétlen híve, Féja Géza. ö József Attilát is megvédi. Több cikkében is igyekszik éket verni Babits és Móricz közé. Móricz ,,nomád-víziójá"-ról már 1929 nyarára megvolt a saját víziója;

155 1930-ban úgy látja, hogy Babits elmarja a tehetséges fiatalokat — Nyírőt, Tamásit, József Attilát, Ajtay Miklóst — a Nyugattól. „Mindjárt [a Nyugat Babits által szerkesztett] első számaiban «agyonütötte» József Attilát és Nyírő Józsefet."

156 Az említett fiatal írókat és társaikat óva inti: „Kelet-Európa morajlik, mint a tenger, várja a magyar hajókat, kik a humanizmus legszebb zászlóit bontották ki vitorlának. Lehet-e közötök az elefántcsonttoronyhoz?"

157 Másutt, nem ily dagályosan, Babits verseit boncolja maga is. Pellengérre állítja a költő kínrímeit, tudálékosságát. Babits túlértékeléséért szerinte azok a hibásak, „akik e szerény versfaragóból nagy költőt akartak és akarnak csinálni."

158 Ez utóbbi passzusa arról árulkodik, hogy ekkor még egyetértett a „Tárgyi kritikai tanulmány"'-nyal. Az Előörs-esztéta Féja és az anonimitásra kényszerült József Attila kivételével tehát 1930 elején a barthások kiszorultak az EZőörsből. Lakatos Péter Pál — láttuk — átment a Kortárshoz, de Fábián Dániel is publikált a Kortársba, Vörösmarty Dénes álnéven. Itt jegyezzük meg, hogy a Kortárs utolsó két számát már nem az a Vajda János szerkesztette, aki maga is írt egy „tárgyi kritikai tanulmányt" Babits újabb verseiről,

159 hanem Kármán Rezső. Az általa jegyzett számokban jelentek meg Justus Pál írásai és műfordításai, vagyis a lap szerkesztését átvette a szociáldemokrata oppozíció. Eddig nem figyeltünk fel rá, most meglepve olvastuk az 1930. december 25-i szám híradását: „Közöljük olvasóinkkal és előfizetőinkkel, hogy József Attila költő «Döntsd a tőkét, ne siránkozz» c. verskötet[e] nem a Kortárs kiadásában jelenik meg."

100 Megtudjuk 153 [Lakatos Péter Pál] L. P. P.: József Attila: Tárgyi kritikai tanulmány. Kortárs 1930. febr. 11. 19. 1. ; JAÖM III. 300. 1. 154 Lásd a 147. számú jegyzetet. «5 Féja Géza: Az ötvenéves Móricz Zsigmond. Előőrs 1929. aug. 17. 5—6. 1.; Uő: Móricz Zsigmond nomád-víziója. I. h. 1929. dec. 7. 3. 1. we Féja Géza: A „Nyugat" koncentrációja. I. h. 1930. márc. 15. 5. 1. 157 Uő : Elefántcsonttorony. I. h; 1930. ápr. 12. 5. 1. 158 Uő: A Nyugat-generáció újjáértékelése. I. h. 1930. ápr. 19. 8. 1. 139 Vajda János: Babits Mihály. Kortárs 1929. dec. 20. 11. 1. íoo Kortárs 1930. dec. 10. 72. 1. Vö. Szabolcsi Miklós—Tasi József: Égy verseskönyv születése. József Attila: Döntsd a tőkét, ne siránkozz. Bp., 1980. 6. 1.