Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Tasi József: Babits, Zsolt Béla, Hatvány és József Attila (Adalékok a „Tárgyi kritikai tanulmány" történetéhez)

által szerkesztett Figyelő-rovatában megjelent — tehát Babits által vállalt —• igazságtalan kritika a Nincsen apám, se anyám-vó\. Zsolttal és Hatvanyval való szolidaritását; mindkét író Babits ellen fordulását bőségesen dokumentáltuk. Az Előőrs Babits-képére még visszatérünk, de előbb megpróbáljuk rekonstruálni, miként lett a Babits ellenes pamfletből pszeudo-különlenyomat. A Toll 1929. szeptember 1-i száma hátsó borítóján (43. 1.) a következő hirdetés jelent meg: „József Attila Nincsen apám, se anyám c. páratlan sikerű verseskönyve kapható A TOLL kiadóhivatalában. — Ára 1 pengő 50 fillér." Ezt a hirdetést A Toll december 15-ig összesen tizenegyszer közli; érdekes, hogy november 3-tól — ekkor jelent meg a Laci bá", az első borítófedélen, tehát a 2. oldalon. Az 1930. január 10-i számban, ahol a Babits-pamflet olvasható, a hirdetés után „csillagot" találunk, majd közlik, hogy „Második kiadás sajtó alatt!" Nem akarunk túlozni, de a beígért második kiadás mintegy a költő „jutalma" volt — helyesebben lett volna. A Nincsen apám se anyám második kiadására nem került sor, helyette jelent meg a cikk furcsa különlenyomata, a következő címlappal: JÓZSEF ATTILA AZ ISTENEK HALNAK, AZ EMBER ÉL TÁRGYI KRITIKAI TANULMÁNY BABITS MIHÁLY VERSESKÖTETÉRŐL AZ 1RÖ KIADÁSA BUDAPEST, 1930. VIKTÖRIA-NYOMDA, BUDAPEST ÁRA 50 FILLÉR A „Tárgyi kritikai tanulmány" tehát a különnyomat-jellegre való utalás nélkül jelent meg „az író kiadásá"-ban: a Viktória-nyomda állította elő — akkoriban itt nyomták A Tollát —, a hetilapban megjelent azonos szedéssel és tördeléssel. Tehát, aki a cikket leadta — Kaczér Vilmos?: Zsolt Béla?; Hatvány Lajos? — már előre gondolt önálló műként történő reprodukálására. A Tollra való utalás feltételezésünk szerint azért maradt el a címlapról, hogy a hetilap ellenfelei ne dobják félre olvasatlanul. Bajcsy-Zsilinszky Endre 1929. augusztus 10-én az Előőrsben vezércikket írt a A Toll Ady-ankétjáról. Magáról a hetilapról ezek voltak értesülései: „Beavatottak a lap mögött a Hatvány Lajos elnyűhetetlen ambícióit és elfogyhatatlan pénzét tudják s az a félszeg, itt-ott zsargonszerű pesti stílusú papírosforradalmiság, mely a Toll oldalain dagadozik és apadozik, igazolni látszik ezt az értesülést."

147 [Kiemelés: T. J.] Ha nem is értünk egyet A Toll stílusát degradáló véleménnyel — legtöbb cikke ma is élvezetes olvasmány! — Hatvány háttérszerepének „leleplezése" nagyon valószínűnek látszik. A Hatvány ellen BajcsyZsilinszkyhez hasonló elfogultsággal nem vádolható Bäsch Lóránt szerint is „a 147 Bajcsy-Zsilinszky Endre: Az írástudók lázadása. Előőrs 1929. aug. 10. 1, 1,