Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Tasi József: Babits, Zsolt Béla, Hatvány és József Attila (Adalékok a „Tárgyi kritikai tanulmány" történetéhez)

TASI JÓZSEF: Babits, Zsolt Béla, Hatvány és József Attila (Adalékok a „Tárgyi kritikai tanulmány" történetéhez) Belia György és Gál István emlékének Botot faragtál, ábrákkal tele, beszélt a nyele, aztán meguntad. Így volt? S eldobtad, ahogy az égbolt az unt csillagot ejti le. Én fölvettem és rádhúztam vele. József Attila maga értékeli így a „Magad emésztő szikár alak"-ot, Babits Mihályt támadó pamfletjét — Az Istenek halnak az Ember él. Babits Mihály új verseiről; A Toll, 1930. január 10. 10—23. 1. —, melyet az egyidejűleg kiadott, azonos szövegű, azonos szedésű, valójában, mint bizonyítani fogjuk mégsem különlenyomat után „Tárgyi kritikai tanulmány'"-ként fogunk emlegetni. Ez a Tárgyi kritikai tanulmány Babits Mihály verseskötetéről a jelek szerint néhány nappal A Tolí-beli közlés után már kereskedelmi forgalomba került. 1930. január 15-én a füzet egyik vásárlója. Szegő Endre a költőnek címzett hosszú levélben fejezi ki fenntartásait a „Tárgyi kritikai tanulmány" ellen. A levél számos érdekes megállapítása közül emeljük ki a következő kérdést: „Vagy talán egyéb céljai voltak? Talán más okon haragszik ön Babitsra?"

1 József Attila — tudomásunk szerint — nem válaszolt Szegő Endrének, de tán e kérdés is ott bujkál Babitsnak írott 1933. március 2-i levelében, melyben a Baumgarten Alapítványtól kapott 300 pengő gyorssegélyt nyugtázza: „Amióta tudom, hogy milyen — esztétikától idegen és magam elől is elrejtőző — impulzusok kényszerítettek, hogy önt bizony durván megtámadjam, lelkiismeretem egyre ösztökél, hogy ezt a csorbát kiköszörüljem."

2 Tanulmányunkban azt a kérdést vizsgáljuk, milyen „esztétikától idegen" s a költő előtt is rejtett indokok hatására írta József Attila a „Tárgyi kritikai tanulmány"-t. Babits és az ifjú József Attila József Attilát, aki 1922. augusztus 17-én még büszkén írta nővérének, Etának, hogy „Magyarország most élő költőinek legnagyobbikától"'' — Juhász Gyulától — levelet kapott, 1923. május 20-án Babits Mihály mellett találjuk 1 József Attila Válogatott levelezése. (Szerk.: Fehér Erzsébet) Bp., 1976. [a továbbiakban: JAVU] 268. 1. 2 Uo. 292. 1. 3 Uo. 31. 1.