Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Fráter Zoltán: Babits és Osvát

FRÁTER ZOLTÁN: Babits és Osvát Az 1923-as Osvát-ünnepen Babits felidézte megismerkedését a Nyugat szerkesztőjével. Osvát A Holnap első kötetében olvasta Babits verseit. A könyvvel Kemény Simon foglalkozott a Nyugat 1908. október 1-i számában. „Kiváló költő írta a kritikát, szép és okos cikk volt, de kissé túl szigorú, engem alig méltatott említésre. Havasok alján csüggedtem én akkor."

1 A cikket azonban szerkesztői megjegyzés kísérte, „pár egyszerű és prózai szó a csillag alatt". Osvát néhány mondata („Szerk." jelöléssel) nemcsak védelem, de ígéret is volt, hogy visszatérnek még az antológia méltatására. „A hét költő könyvéről e szigorú ítéleteiben sok igazságán túl is figyelemreméltó cikk nem utolsó szavunk. A Babits Mihály nagytehetsége csodálatos jeleinek felmutatása oly érdeme A Holnapnak, mely említetlenül nem hagyható. Minél komolyabban méltányoljuk bíráló illetékességét, annál inkább sajnáljuk, hogy — elkedvetlenedésében a milieu iránt — azok mellett is bizalmatlanul s már sietve haladt el."

2 Juhász Gyula nyomban értesíti a Fogarason tanárkodó Babitsot a szinte szenzációnak számító esetről.

3 Babits okkal várhatta a megígért újabb kritikát, ami azonban sohasem készült el. Hiúságát minden bizonnyal bántotta az elmaradt elégtétel, a beváltatlan ígéret. Juhász Gyula közvetítésével Osvát már A Holnap-kritika előtt többször kér verset és prózát Babitstól.

4 A költő azonban egyszerre tudakolja Juhásztól A Hét és a Nyugat címét, mert mindkét lapnak akar küldeni felgyűlt verseiből.

5 Csak novemberben nyugtázhatja Juhász,

11 hogy személyesen adott át eleve Osvátnak szánt költeményeket. A Nyugat szerkesztője csak ezután írja meg sok kezdőt íróvá avató, szokásos sorait: „Tisztelt Uram, kérem küldje el nekem az összes műveit. Híve: Osvát Ernő."

7 A levéltől valóban „kapuk tárultak" a vidéki poéta előtt, bár nem azonnal és nem minden nehézség nélkül. Az induló költő megváltásnak érezhette ugyan a pesti szerkesztő elhagyatottságból kiemelő üzenetét, de mégis óvatos marad. Babitsnak kezdettől voltak fenntartásai a Nyugattal — és így Osváttal — szemben is. Versét, A röpülő 1 Babits Mihály: A szerkesztő tolla. In: Esszék, tanulmányok. (Szerk.: Bella György) Bp., 1978. I. k. 763—764. 1. 2 Nyugat, 1908. II. 214. 1. 3 Juhász Gyula levele Babits Mihályhoz 1908. okt. 5. In: Babits—Juhász—Kosztolányi levelezése. (Szerk.: Belia György) Bp., 1959. 178—179. 1. (továbbiakban: BJK) 4 BJK : 176—177. 1. 3 BJK: 178. 1. ,; BJK: 180. 1. 7 A levél eredetije az OSZK Fond III/979. Kelt: 1908. nov. 19-én. Közli Rába György: Babits Mihály költészete. Bp., 1981. 571. 1.