Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)
A valóság vonzásában (Móricz-problémák) - W. Somogyi Ágnes: Képek a Petőfi Irodalmi Múzeum Móricz-gyűjteményéből
mi korunk fényképésze, a legnagyobb művészek közül való e téren, de mint üzletember nem hasznavehető, öreg és lassú és üzletileg nem ügyes. Ez gyors és ügyes, de viszont nem elsőrangú érték." 14 Rónai szolid portréit Kálmán Kata nagy sorozata követi, ő már valódi munkatársa Móricznak. 15 Csibe proletárkörnyezetébe már az író témaválasztása vitte a fotóst, hogy aztán „a proletárvilág szörnyalakjainak" 16 fényképei Móricz érdeklődését a véletlen segítségével József Attila felé lendítsék. Riporterek és amatőrök gépei kattogtak, megörökítve Móricz Zsigmond életének szinte minden helyszínét és szereplőjét. Fényképészt küldött az Élet 17 és az Űj Idők í8 , az Est Lapok 19 és a Híd 20 . Pompás felvételeket készített többek között Móriczról is Odry Árpád. Fényképezte őt a rokonság és azok ismerősei — a harmincas évek végén például Arvi Järventaus hejőcsabai látogatásai alkalmával Holies Pálék —, színházi fotósok és a Nemzetközi Vásárra, könyvnapokra járó fényképészek. Talán az első magyar író volt, aki „fesztelen" kapcsolatba került a fényképezéssel. A film először megilletődötté tette, de hamarosan kiábrándult belőle. Az a fölvétel, amely 1929. május 8-án délben Márkus Emma villájában, a Magyar írók Egyesülete elnökségi ülésén készült, ahol a könyvnapról határoztak, ma is lejátszható volna. Móricz Zsigmond ugyan azt írta naplójába: „Rossz moziszínész vagyok." 21 Leányai emlékeznek egy róla készült amatőr filmre is, amelyet veje, Kolos Richárd egy kölcsöngéppel készített 1936 körül. Az író óriási kanadai ranett almát nyújt át feleségének. 22 1934-ben Móricz nagy lelkesedéssel indul neki a filmvilágnak. Pompás írása, a Komor Ló „az első irodalmi rangú magyar filmnovella." 23 De a forgatás idején csalódik. „Különben nekem magamnak sincs semmi örömem a filmben, mert a filmesek saját külön szemmel nézik a mesét.. Z' 24 Talán ezért fordul elő később, hogy elalussza saját filmjének forgatását is. 25 1935-ben már úgy határoz, hogy visszaveszi a Légy jó mindhaláligot a Hunniától, mert a szövegköny14 Móricz Virág: Móricz Zsigmond szerkesztő úr. 1967. 307—308. 1. 15 Lásd: Móricz Zsigmond—Boldizsár Iván: Tiborc. Kálmán Kata fényképei. Cserépfalvi. [Bp. 1938.] (Szolgálat és írás Munkatársaság könyvei.) 16 Móricz Zsigmond: Nagyon fáj. In: Szép Szó. József Attila emlékének. Különszám. 1938. (VI. k.) 26. 1. 17 Elet. 1910. november 24. és 1912. december. Említi: Móricz Miklós: Móricz Zsigmond érkezése. 1966. 476. 1. és 484. 1. 18 üj Idők. 1912. december. Említi: u. a. 484. 1. 19 Móricz Virág: Apám regénye. 1953. 315. 1. 20 Móricz Lili: Fecskék a verandán. Levelek Leányfaluból, 1961. 1966. 61—62. 1. 21 Móricz Virág: Móricz Zsigmond szerkesztő úr. 1967. 54. 1. 22 Móricz Lili: Fecskék a verandán. Levelek Leányfaluból, 1961. 1966. 144. 1. és Móricz Virág: Apám regénye. 1953. 429. 1. 23 Kántor Lajos: Vallomásos Móricz Zsigmond. Bukarest. 1968. 89. 1. 24 1935. május 22-i levele Kardosné Magoss Olgának. (M. Zs. levelei. 2. k. 112. 1. 418. sz.) 25 Németh László: Móricz Zsigmond. 1943. 86. 1.
