Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)

A valóság vonzásában (Móricz-problémák) - Pomogáts Béla: Riport és novella (Móricz Zsigmond a bódéváros lakói között)

POMOGÁTS BÉLA: Riport és novella (Móricz Zsigmond a bódéváros lakói között) A Barbárok és a Rokonok után vagyunk, a Pesti Naplóban A boldog em­ber első változata is megjelent: 1933 csendesebb esztendőt ígért Móricz Zsig­mond pályáján. Egy kötetre való elbeszélés és két regény után az erőgyűjtés és tájékozódás időszaka következett. Megírt egy könnyed regényt: Az asszony beleszólt és elviselt egy kisebb színházi bukást: A murányi kalandét a Nemzeti Színházban. Nagyrészt szüneteltek az irodalomszervező erőfeszítések is. 1933. február 7-én jegyzőkönyvben rögzítve mondott le a Nyugat szerkesztésében vál­lalt szerepéről. Hatalmas gondtól és kínzó felelősségtől szabadult. Igaz, az év nyarán átvette az írók Gazdasági Egyesületének Pakots József halálával meg­üresedett elnöki tisztét. Az új feladatok mindig lázba hozták, most is tervez­getett. Ám csakhamar be kellett látnia, hogy a gazdasági válság következté­ben megrendült országban hiába küzd azért, hogy írótársai tisztességgel meg­éljenek. Augusztus 11-én írott levelében lemondott megbízatásáról: „Kénytelen vagyok úgy látni, hogy az IGE sorsa reménytelen". 1 Nemcsak az íróegyesület helyzetét tudta kilátástalannak. Ahogy járta a várost és észrevette a mind szé­lesebb mederben hömpölygő nyomorúságot, egész tömegek reménytelen sor­sával találkozott. A kényszerű pihenő napjaiban ismét előkerült a jegyzőfüzet. Régi szokásá­hoz híven gyalog járta be a kiszemelt terepet; ezúttal a város „érdes" részeit, Ferencváros és Angyalföld nyomorúságos utcáit, sötét sikátorait. A Vásárcsar­nok mögött lassan kihunytak a nagyvárosi fények, a homályban alkalmi mun­kások, ágyrajárók, munkanélküliek próbálták előteremteni szűkös megélheté­süket. 1933. október 7-én a Pesti Naplóban jelent meg a Csönd a Kőerdőn cí­mű riport. Hőse éjjeli őr, a vásárcsarnok óriási raktárainak gondviselője. Ok­tóber 25-én a Magyarországban volt olvasható a Sztrájk van című tudósítás az építőipari dolgozók munkabeszüntetéséről. Október 28-án ugyancsak a Magyar­országban Hotel a kapusarokban címmel egy monori öregasszonyról írt, aki végső szorultságában egy pesti bérház lépcsőházában töltötte az éjszakát. No­vember 17-én a Pesti Naplóban adta közre Ferencváros című riportját a pesti Dunapart, a néhai malom- és raktárváros mostoha életkörülményeiről. E ri­portok sorába tartozik a Magyarország 1933. október 31-i számában megjelent Isten báránykái című beszámoló is: a kiserdei bódéváros szomorú lakóiról. Eb­1 Idézi Móricz Virág: Apám regénye. 1963. Harmadik kiadás. 472. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom