Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)

Felvillanó arcok a harmincas évekből - Ferenczi László: Egy polgár vallomásai (Márai Sándorról)

FERENCZI LÁSZLÓ: Egy polgár vallomásai (Márai Sándorról) (Bevezető jegyzet.) Több mint három évtizede, 1948-ban Márai Sándor elhagyta Magyarországot. 1956 óta amerikai állampolgár, de többnyire Olaszországban él. Az elmúlt három évtizedben Márai álláspontja nem változott: feltétel nélkül tagadja a szocialista Magyarországot. Az ifjabb generációk még nevét sem ismerik, 1948 óta csak elvétve jelent meg róla cikk, főként egy-egy újabb művét bírálva-elemezve. Holott az 1930-as évek elejétől 1948-ig Márai nemcsupán az egyik legolvasottabb magyar író, hanem a kritika egyik legmegbecsültebbje is. Igaz ugyan, hogy a negyvenes évek elején, egyes kritikusok, így örley, Márai hanyatlásáról beszélnek, mégis Karinthy Frigyes, Hevesi András, Illyés Gyula, Komor András, Sőtér István, majd a felszabadulás után Balázs Béla és Bóka László írnak róla nagy írót megillető tisztelettel. Kvalitásait Lukács György sem tagadta, aki azonban óvott attól, hogy Márait Thomas Mann mellé állítsák, mint néhány elfogult kritikusa tette. Ez a kötet a két háború közötti magyar próza problémáival foglalkozik. E korszak tudományos feldolgozása elképzelhetetlen Márai művének számbavétele nélkül. Felesleges öncsonkítás lenne fontos regényeiről megfeledkezni, ezt még a mai Magyarországgal ellenséges álláspontot képviselő író kedvéért sem szabad megtenni. Lehet Márai véleménye bármi, egy mű értéke független alkotójának politikai felfogásától, különösen abban az esetben, ha a művek létrejöttét és a politikai állásfoglalást évtizedek választják el egymástól. Márai 1948-ban disszidált, és az Egy polgár vallomásai 1934-ben jelentek meg. Tanulmányomban főként erre a művére koncentrálva Márai pályáját lényegileg 1948-ig követem, egyszer-egyszer utalva későbbi munkáira is. * * * A megértéshez szükséges néhány életrajzi adat: Márai Sándor 1900-ban született Kassán, öntudatos, művelt kassai polgári család sarja, Márai a várost Kassával, a polgárságot a kassai polgársággal azonosítja. Több műve játszódik e jelképessé nagyított városban, így az Egy polgár vallomásai és A féltékenyek (1937) számos fontos fejezete, vagy a már címében is kifejező Kassai őrjárat (1941) és Kassai polgárok. (1942). Kötődését alighanem pontosan fogalmazta meg az Egy polgár vallomásaiban: „Ugyanazokat a cikkeket és tárcákat adtam közzé a Frankfurter Zeitungban, melyeket előbb egy kassai lapban jelentettem meg, s legalább olyan fontos volt nekem, mit szól-