Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)

A varázslat műhelye (Krúdy-problémák) - P. Macht Ilona: Egy album képei (ötven év ötven kép tükrében)

12. Krúdy Gyula arcképe Révész és Bíró felvétele. Budapest, 1903 körül. Eredeti fénykép. 210 X 154 mm. Jósa András Múzeum, Nyíregyháza. Közli: Tóbiás Áron: i. m. 1. 1. Más kivágásban közli: Üj Idők, 1914. 1. sz. 12. 1. A kép bal alsó sarkában bélyeg­zőlenyomat: „WOLFNER / KLISÉ." Képaláírása: „Krúdy Gyula a Petőfi Társaság új rendes tagja". 13. Krúdy Gyula arcképe Herbst Sándor (?) felvétele. Budapest, 1910 körül. Nyomat. 148 X 108 mm. Közli: A Hét, 1912. 2. sz. címlap. Képaláírás: „Krúdy Gyula". A kép bal alsó sarkában a fényképész betűjele. (HS) 14. Asztaltársaság a Royalban Ismeretlen fényképész felvétele. Budapest, Royal Nagyszálloda, 1916. Eredeti fénykép. 89 X 139 mm. Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti Tára, ltsz.: 2672. A képet itt közöljük először. A felvételen Krúdy Gyula az asztal túlsó végén. A kép jobb oldalán hátulról a har­madik Rózsa Zsuzsa (később az író második felesége). Valószínűleg az asztalnál ül Rózsa Zsuzsa édesanyja, Várady Gyuláné, a Royal Nagyszálloda igazgatójának felesége is, akihez Krúdy szenvedélyes szerelmesleveleket írt. Váradyné akkor kezdte Zsuzsa lányát társaságba is magával vinni, amikor a lány és Krúdy között kölcsönös vonzalom támadt." Betetőzése volt a szerelemnek, amikor 1916 tavaszán jegygyűrűt kaptam tőle. A gravírozás az volt: 'Kisapám, 1916. Tavasz.' (. . .) Ha te­lefonhoz hívták, nem jött, csak ha én hívtam, ebédmeghívást is csak akkor foga­dott el, ha én ott voltam. Akkor kezdett kénytelen-kelletlen anyám magával vinni néha a Royalba" — írja emlékezéseiben a későbbi feleség. (Krúdy Zsuzsa: Apám, Szindbád. 1975. továbbiakban: i. m. 20—21. 1.) A tizes években, amikor Krúdy a Royalban lakott, barátai is gyakran látogatták a szállodát. ,,A Royalban volt az úgynevezett 'Est-asztal'. Ide járt Miklós Andor főszerkesztő és gárdája. Gyakori vendég: Szakács Andor, Szép Ernő, Bródy Sándor, Fényes László, Mikes Lajos, Ferenczi dr. (Freud professzor kedves magyar tanítványa), Pólya Tibor, Incze Sándor és még sokan mások." (Krúdy Zsuzsa: i. m. 19. 1.) 15. Krúdy Gyula arcképe Ismeretlen fényképész felvétele. 1910-es évek. Nyomat. 40 X 30 mm. Közli: A Reggel, 1930. 51. sz. 14. 1. Képaláírás: „Krúdy Gyula" 16. Krúdy Gyula többekkel fogaton Ismeretlen, amatőr fotós felvétele. Kisörs, 1918 augusztus. Eredeti fénykép. 110 X 83 mm. Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti Tára, ltsz. : 2673. A képet itt közöljük először. Krúdy Zsuzsa közlése szerint Krúdy a Balaton melletti Kisörsön, a Purgly kas­télyban vendégeskedett. Deák Lajosné (Rózsa Zsuzsa mostohatestvére) visszaem­lékezésében így idézi fel ezt az időszakot: „1918-ban lementünk a Balatonra, Kis­örs szőlőhegyre, apám kibérelt ott egy régi Eszterházy kastélyt, amelynek a tu­lajdonosa néhai Purgly Pál volt. Egész szezonra a kastélyt kibéreltük és Krúdy velünk volt lent, tavasztól őszig. Ez nagyon szép nyár volt. A vendégek jöttek­mentek, Krúdy baráti köre, akkor Pólya Tiborék is ott voltak. Krúdynak volt egy külön présháza, ott egy szobája. Vett egy nagy hordó bort, azt ő maga topótokon szívta és ragyogóan érezte magát. Akkor jött közénk, amikor neki jól esett, s ha nem, akkor dolgozott a szobájában, vagy a hegyet járta nagyon gyakran (.. .) Ba­dacsonytomajban volt Tihanyi Lajos festőművész (...) Mindennapos volt. Átjött

Next

/
Oldalképek
Tartalom