Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)

Egy előfutár - Bodnár György: Látvány és valóság (Kaffka Margit impresszionista regénye: a Színek és évek)

A Színek és évek stílusának impresszionisztikus elemei tehát szervesen illeszkednek az író szemléletéhez, mondanivalójához, anyagához. Nem külsődleges stíluseszmény szülöttei, s így nem is tolakszanak a regény előterébe, nem akarják a stíluskísérlet érdekességével elnyomni a megírt emberi sorsok „életes" izgalmát. Éppen ezért össze tudnak olvadni a hagyományos próza átvett értékeivel is, háttérbe vonulnak, ha a realisztikus leírás, vagy a cselekményes jelenet hűségesebb közvetítője az írói szándéknak. Az átélés teszi hitelessé őket, bármelyik stílusirányzathoz tartoznak, az írói szemlélet és a regényanyag formálódása közben válnak egyetlen ötvözetté. * * * Nosztalgia és bíráló keserűség között tétovázó lélek, hitetlen és hinni vágyó író tekint ránk a Színek és évek lapjairól. A regényt ez a belső küzdelem teremtette. A letűnő világ felidézése a jelen kérdéseivel is szembeállítja az írót: látja, hogy a dzsentri pusztulását hozó kor újabb társadalmi ütközésekben folytatódik, de felismerése gondolatai mélyén marad. Az ember dilemmája azonban kínzóvá válik, s az impresszionizmus művészi megoldása erejét veszti, mihelyt a kor nyomorúságába ütközik. S ez nemsokára bekövetkezik, amint Pórtelky Magda lányainak sorsát veszi szemügyre, s amint a magyar élet válságai hangosabbakká válnak: a Mária éveiben és az Állomásokban.