Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)
Tudósítás az új világról - Csaplár Ferenc: Kassák és az „új magyar regény" (1928—1933)
lalnom kellett a rámmért feladatot és vállaltam." 18 A regény megírásának gondolata valójában már jóval korábban megvolt benne. Az emigrációból való hazatérése napján azt nyilatkozta a Magyar Hírlap munkatársának, hogy regényt szeretne írni, „melynek hősei munkások". 19 Az Angyalföld egyik részletét, a munkásgyermek temetésének leírását szerepeltette annak az estnek a műsorán, melyet a Munka-kör 1932 nyarán Sallai és Fürst emlékére rendezett. 20 1932 december 20-án a Nyugat Kassák estjén új regényéről, a Munkanélküliekről nyilatkozva a munkanélküliség problémájáról beszélt. 21 A közvetlen társadalmi aktualitással, a közelmúlt vagy éppen a jelenkor fontos politikai eseményeihez való kapcsolódással magyarázható, hogy e regények művészi fogyatékosságaik ellenére széles körű érdeklődést és visszhangot keltettek. A különféle politikai irányzatok képviselőit az értelmiségi ifjúság, a parasztság és a munkásosztály helyzetét, a munkásmozgalom feladatait, a munkanélküliség és a deklasszálódás problémáját illetően állásfoglalásra késztették. A Napok a mi napjaink —• Vas István és Balogh Edgár emlékezéseiből tudjuk 22 — a korabeli polgári fiatalság baloldali érzelmű részének közismert olvasmányává vált. A csehszlovákiai Sarló-mozgalom fiataljai a mű diákhőseiben, a polgári determinációin fokozatosan túllépő, egy igazságosabb világért keményen dolgozó Frédiben magukra ismertek. „A regény — írja Balogh Edgár — mindnyájunk előtt feltárta a legközvetlenebb utat a dolgozók felé: a diákok és munkásifjak szövetkezését." Az 1929. május 27-i pozsonyi Kassák-esten Peéry Rezső a regény egyik részletét, az apák és a fiúk kapcsolatának problémáját tárgyaló fejezetet mint nemzedékének vallomását olvasta fel. 23 Az Angyalföld — Granasztói Pál emlékezéseinek tanúsága szerint — sok fiatal értelmiségi, polgári olvasó számára ismeretlen, tisztább erkölcsű világ felfedezését jelentette. 2/1 Ugyanakkor egy táj és a benne élő népcsoport életének a kortársi tudat számára aktuális ábrázolásával, a tárgyilagos szembenézésre és az önismeretre való törekvés megtestesítésével a magyar szociográfiai jellegű szépirodalom kezdete volt. * * * A regények kritikai fogadtatása a szocialista irodalom egyik legfontosabb kérdésének, a világnézeti, politikai elem által a műalkotásban játszott szerep problémájának vizsgálatához vezetett. A hivatalos szociáldemokrata kritika álláspontját a mozgalmi, agitációs szempontok abszolutizálása jellemezte. Szakasits Árpád, Mónus Illés és Révész Mihály a Napok a mi napjainknak és az Angyalföldnek a közvetlen agitáció céljait szolgáló mozzanatait, a manifesztum és a vitaanyag jellegű részeket, a háború és a forradalmak utáni társadalmi élet problémáiról szóló beszélgetéseket, a szocialista írónak a történetbe való közvetlen beleszólását erénynek minősí18 Kassák Lajos: önarckép — héttérrel. Kortárs, 1961. 7. sz. 121. 1. 19 Más a leírás, más a megírás. Magyar Hírlap, 1926. november 7. 17. 1. 20 Gönci (Frühof) Sándor: Emlékezés Kassák Lajosra. A PIM. Hangtára. 554/1. sz. 21 A Nyugat sorozatos előadásai. Népszava, 1932. december 21. 4. 1.; Kassák Lajos: Vallomás. Nyugat, 1933. I, k. 104—106. 1. 22 vas István: A félbeszakadt nyomozás. 1967. 331. 1.; Balogh Edgár: Sarlósok. In: Hét próba. 1965. 23 Kassák Lajos érdekes bemutatkozása Pozsonyban. A Nap, 1929. május 28. 24 Granasztói Pál: Vallomás és búcsú. 1961.
