Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)

Tudósítás az új világról - Csaplár Ferenc: Kassák és az „új magyar regény" (1928—1933)

zött azonban nincs meg a szükség kapcsolat, a regény világa két, egymástól független részre szakad. Regényeit Kassák a balaldali táborban folyó viták során nézeteinek hirdetésére közvetlenül is felhasználta. A Független Üj Művészek 1928. március 31-én lezajlott matinéján a Napok a mi napjaink egyik fejezetét mint munkásmozgalmi és művészeti programját tolmácsolta.

11 Az 1929. május 27-én Pozonyban tartott szerzői estjén a Marika énekelj! néhány részletének felolvasására azért vállalkozott, hogy a parasztság problémájának megoldását illetően a sarlósoknak utat mutasson.

12 A regény másik két részletét, köztük a falu megfélemlítésére alkalmazott csendőrterror leírását a Korunk is közölte.

13

. A regény teljes egészében először a Népszava hasábjain látott napvilágot.

14 Ebben a környezetben, a szociáldemokrata párt XXVI. kongresszusán a parasztság helyzetéről lezajlott vitát követően, az illegális kommunista mozgalom és a szociáldemokrata párt elleni hatósági terrorról hírt adó cikkek szomszédságában Szikora meghurcolásának és meggyilkolásának ábrázolása, az agrárproletáriátus és a szegényparasztság öntudatra ébredésének, a munkás-paraszt szövetség és a földosztás megvalósításának szükségességéről a szereplőkkel elmondatott fejtegetések még erősebb hangsúlyt és aktualitást kaptak. Kassák a Megnőttek és elindulnak utolsó fejezetét, Kolacsek mártírhalálának és a temetésen kirobbant tüntetésnek az ábrázolását először a Munkában közölte tiltakozásul az ellen a terror ellen, melyet a hatóságok az 1931 júniusában lezajlott képviselőházi választások során a szociáldemokrata párt ellen alkalmaztak.

15 A regény először a Délmagyarország című szegedi napilapban jelent meg folytatásos közlés formájában.

16 Ennek a publikálásnak érdekes aktualitást adott az a körülmény, hogy a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának polgári, értelmiségi származású tagjai, Baróti Dezső, Buday György, Gáspár Zoltán, Ortutay Gyula, Reitzer Béla, Széli István, Tolnai Gábor és társaik épp a Megnőttek és elindulnak szegedi megjelenése idején voltak a világnézeti útkeresés időszakában. A falukutatás során szerzett élményeik hatására ekkor már eljutottak az „úri" középosztályból való kiábrándulásig. Fél esztendővel később, 1931 őszén pedig bekapcsolódtak a munkásmozgalom tevékenységébe. Közülük Hont Ferenc és Radnóti Miklós már korábban megtette ezt az utat. Az Angyalföldet', valamint a Munkanélküliek két részletét először a Nyugat közölte.

17 Osvát folyóirata és személy szerint ő maga az Angyalföldnek nem pusztán a megismertetésében játszott fontos szerepet, hanem keletkezésében is. „Emigrációmból való hazatérésem után — írja erről Kassák —• egy kávéházi beszélgetésünk közben Osvát regényt kért tőlem a Nyugatnak. Mintha ketrecbe zártak volna, hiába volt minden dadogásom és kibúvókeresésem, vál11 (—) : Független Művészek előadóestje. Népszava, 1928. április 3. 6. 1. 12 Kassák Lajos érdekes bemutatkozása Pozsonyban. A Nap, 1929. május 28. 13 Kassák Lajos: Marika énekelj! Korunk, 1929. 7. sz. 489—494. 1. 14 Kassák Lajos: Marika énekelj! Népszava, 1929. augusztus 11. lő Kassák Lajos: Megnőttek és elindulnak (legközelebb megjelenő regényem befejező része). Munka 1931. 18. sz. 489—490. 1. lü Kassák Lajos új regénye a Délmagyarországban. Délmagyarország, 1931. január 14. 7. 1. 17 Kassák Lajos: Esti séta. Nyugat, 1932. 1. k. 202—207. 1.; Munkanélküliek. Nyugat, 1932. 2. k. 529—533. 1.