Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)
Felvillanó arcok a harmincas évekből - Czére Béla: Egy önmegvalósítási folyamat első állomása (Gelléri Andor Endre pályakezdő novelláinak motívumrendszere)
ni az élet szavával." (Kiemelés tőlem — C. B.) Ez az az ars poetica, amelyhez már nagyon korán eljutott, s amely a „tündéri realizmusának" kettős optikáját mindvégig magyarázza. A „par excellence" szimbolikus novellák egész motívumrendszeréből, a motívumok konfliktusaiból és a feloldás lehetőségéből törvényszerű logikával rajzolódik ki a lírai látásmódját megszüntetve őrző realizmusához vezető írói út. 1 Ez a szimbolikus világ a lírai énen már túlmutató, általános érvényű társadalmi problémák markáns megjelenítéséhez és elemzéséhez ugyanis — éppen túlzott, kozmikus nyitottságuk egyre ritkuló levegője miatt — nem bizonyult elég sűrű közegnek. Elég, ha a Könnyes tenyér című novellára gondolunk. Pedig a Könnyes tenyér — a Szabadulás után — a Gelléri-szimbolizmus művészi értékskáláján a második helyet foglalja el. A pénz hatalmának kiszolgáltatott novellahős szerelmétől való megfosztása a társadalmi megaláztatástól, szenvedéstől elválaszthatatlanul jelenik meg az elbeszélésben. A novellát nyitó, életörömöt ringató nyár természeti képeit — a későbbi érzelmi tragédiával szinkronban — gyilkos cezúrával elvágja az „Ösz" és a „Tél". Mire a kedveséhez ér a pincelakásából kilépő „Szegénylegény", a kövér, gazdag mészárosmestert megpillantva már tudja: „—Éppen leánykéréshez jöttem, most viszik el tőlem Annit, viszik a disznók, pénzek és hajak közé". Kényszerű távozása után „ ... látta a Lelket, amint kiszorul ma este a Smitték házából, s mint árva gyermek, mezítláb szalad az ő hegedűjátéka után". Kezeire fagyott könnyeiből jégházikók épülnek," „ez a két jéggel telt tenyér a világ őrült és fájdalmas álmának látszott a pénz miatt". Naturalista és lírai elemekből szőtt, fagyos mesei világ női ki és kel külön életre a tenyerén: „... gyűrűsujjánál az éjjeliőr csöndesen hajnalt dudált, és egy munkás fázva kidugta fejét a pincelakából. A dombon egy ősz koldus hevert holtan. S a ráncokba bújt kalibák ablakain átfújt a szél, és fölemelte a mezítelen árvákat az ágyaikról. Három öngyilkos feje is látszott, de a kisujjánál szép volt a könnyből faragott szánkó, az álmodó hárfa és a ciprusi lombok. .." Szép lírai képekből s ugyanakkor a naturalisztikus matéria némileg szentimentálisan intonált elemeiből épül a szegénységért emelt jégoltár szimbóluma, és a főhős a könnyeknek e „szomorú városkáit" csapja indulatában a mészáros-cégtábla „kifestett disznójának képébe". A novella szerkezetét s a befejezés lázadó gesztusát szemlélve egyértelművé válik, hogy ez a fajta szimbolikus kifejezésmód valójában már nem alkalmas a munkásokért, a szegénységért perelő mélyebb társadalmi kritika megjelenítésére és érvényesítésére. Hiszen a novellát záró indulat cselekvése és az egész írás stilizált képi világa között — most már szándék és a megvalósítás egysége, tehát főleg a későbbi Gelléri-írások felől nézve a kérdést —, nyilvánvaló esztétikai ellentmondás feszül. A közvetlen „igazságszolgáltatás" szándéka nélkül, későbbi novellái szociológiai szempontból lényegesen mélyebbre hatolnak a két világháború közötti magyar társadalom elemzésébe, s annak ellentmondásait, konfliktusait így magasabb művészi szinten is képesek revelálni. Csak utalva erre — a szándék és a megvalósítás egységét mutató — folyamatra: az Ukránok kivégzésében a „szimbolizmus" már csak a téma tragikus aktualitását, l Az anyámról, a Meztelenül, a Szabadulás, a Három híd ég és föld között, a Munkám akadt, és a Könnyes tenyér c. novellákat, illetőleg novellaciklust sorolom az egyértelműen szimbolikus novellák közé. Természetesen itt nem veszem figyelembe azokat a novellákat, amelyekben erős expresszionista színek is szövődnek az írásokba (Halhatatlanság) vagy inkább már az expresszionizmus képalkotásrendszere alakítja ki a novella szerkezetét (Messzeség).
