Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)
Kortársak - Kis Pintér Imre: Füst Milán: A feleségem története
s vele szorosan összefonódva az érzelmesség. A szót, hogy Füst művészi világa „infantilis" képzeletű, Kosztolányi használta először 23 . Störr-re is jellemzők a gyermeklélek képzetei: s nemcsak amikor önfeledten játszik, hanem amikor lisztet szór Lizzy küszöbére, amikor úgy emeli meg a másfél mázsás vasállványt, hogy „jobban a Guise-ek hercegei se csinálták" stb. Voltaképpen mindvégig egy gyerek ámulatával szemléli és zabolátlan érzelmeivel éli a világot. Helyenként talán túlzóan, a mondandó komolyságát lefokozóan is érvényesül ez a szemlélet, egészében mégis adekvátan jeleníti meg a lélek ösztönrugóit, asszociálva a kapitány külső alakjához is a gyermek eredendő értetlenségét a számára ismeretlen, rejtélyes világ előtt. De az „infantilis képzelet" nemcsak a főhős egyénítésére szolgál, mélyen áthatja a regénystruktúrát is. Megengedi a valóságosnál harsányabb, kontrasztgazdagabb színkezelést, zsúfolt cselekményességet, s bújtatja ennek groteszk logikáját is. Szemben a kafkai „fantasztikus logikával" azt a „logikus fantasztikumot", 2í ami ismét csak Füst egész művészi világára jellemzően: lényegében a gyermek kötöttséget nem ismerő, természetes önmegvalósítását, vágy-kiélési képzeletét követi. Már csak azért is, mert ez a stilizáló motívum felel meg leginkább Füst alkati, eredendő érzelmességének. Az érzelmesség minden bizonnyal legproblematikusabb, leginkább romló anyag a Füst-művek szövetében. Az embernek az érzelmeihez való jogát hirdetné hangsúlyosan, kapcsolódva a Nyugat „érzelmi forradalmához", de mert romantikus alapról indulva végül is filantropiába torkollik, tulajdonképpen már a századelőn is elavult, anakronisztikus tartalmakat hordoz. Egy közönyös, rideg világ ellen emberi értéket, eszményt vonultatna fel, de — s ez okozza a kategória bizonytalanságát, zavaró jelenlétét Füst Milán pályája során — menthetetlenül utópisztikusán: voltaképpen azt a keresztényi világképet csempészi át egy immár isten nélküli világba, amelynek érvénytelenségét — más oldalról — éppen Füst bizonyítja. Szembekerül tehát a művek gondolatiságával. Legkevésbé mégis A feleségem történetében. Igaz, Störr is fokozottan érzelmes figura, a jóságnak, vagyis az önzetlenségnek a legkisebb jele is könynyekig meghatja. De érzelmessége nem a többi karakterjegy rovására uralkodik. Hozzátartozik végletességével együtt a hős valószínűtlen sokszínűségéhez, mindahhoz az elemzett és alig elemezhető gazdagsághoz, amely olyan talányosan sokértelművé formálta Störr kapitányt, hogy története felébresztheti az olvasóban fiktív voltával is a teljesség művészi illúzióját. 23 Kosztolányi Dezső: Füst Milán. Nyugat, 1922. 400. 1. 24 Orbán Ottó : Füst Milán. Valóság, 1968. 5. sz. 61. 1.
