Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)
Kortársak - Kis Pintér Imre: Füst Milán: A feleségem története
KIS PINTÉR IMRE: Füst Milán: A feleségem története 1 „Végsősoron csupán kétféle felfogás és benső tartás létezik: az esztétikai és a moralista .. ." 2 Avantgárd és esztétizmus. Füst Milán művészi attitűdjének kérdései Több mint három évtized telt el megjelenése óta, de úgy látszik, még mindig kevés idő ahhoz, hogy a magyar irodalom Füst Milán nagyregényét, A feleségem történetét, jelentőségéhez és művészi rangjához méltón birtokba vegye. A mulasztás — amely egyébként az egész Füst-életmű körül meglevő értékelésben bizonytalanság úgyszólván természetes következménye is — aligha menthető, mégis sok szempontból érthető. Összefügg Füst művészetének nagyságával, bonyolultságával csakúgy, mint belső, sokszor csüggesztő ellentmondásosságával. S összefügg — hihetőleg — azzal a felszínes, de Füst életművét kezdettől makacsul kísérő, első számú kritikai evidenciájává szilárduló felfogással, ami e művészet megkülönböztető, legfőbb jellegzetességét kizárólag „magányosságában", „rokontalan voltában" látva, egyoldalúan a magyar irodalom fő sodrától eltérő vonásait kereste csupán. Füst Milán tényleges helye századunk magyar irodalmában: máig nyílt' és megoldatlan. A feleségem története a pálya egésze szempontjából is kulcsmű, összefoglaló, szintézisigényű alkotás. Eszmei önvallomás, önarckép is; a regény témája voltaképpen önmaga, a művész életérzésének genetikus megragadása, a Füst Milán-i szituáció művészi kivetítése, tárgyiasítása. De jelképes értelmű még az élet'rajz felől is: — mondhatnánk — eleve rossz csillagzat alatt született. Keletkezése külső körülményei a regény fogadtatását és további sorsát is sokban befolyásolták. 1942 könyvnapjára jelent meg, hét évig tartó szakadatlan munka eredményeként 3 , amikor Füst Milán írói és emberi elszigeteltsége életében a legnagyobb, s az ország s az irodalom sincs éppen a hollandus kapitány ontologikus töprengéseire hangolt állapotban. Ha Bóka László néhány év előtt a Nyugatban azt írta Füst Negyedik Henrik király című drámájáról, hogy „ihletésének forrása ma is ismeretlen" (1941. 1. k. 172. 1.), most a regényről a Magyar Csillagban 1 A regényről részletesebben írtam az ItK 1973. 5. számában. 2 Thomas Mann: Nietzsche filozófiája tapasztalatunk fényében. In: Válogatott tanulmányok 1. k. 1970. 354. 1. 3 Füst Milán : önvallomás a pálya végén. Kis regények. 1958. 2. k. 556. 1.
