Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)
Kortársak - Rónay László: Fordulat Babits prózájában (Timár Virgil fia)
RÓNAY LÁSZLÓ: Fordulat Babits prózájában (Timár Virgil fia) „Nem kell azt hinni, hogy aki könyvekbe menekül, okvetlen az élet elől akar szökni. Sokszor inkább tágítani akarja életét, több életre szomjas, mint amennyit kora s végzete kiosztott". A Curriculum vitae e gondolatát nemcsak önjellemzésül szánhatta Babits. Hőseinek sorsában is visszatér: a költő módjára ők is gyakran szembenéznek a valóság, illetve az abból való kiszakadás problémáival, némelyiküket ráadásul ugyanaz a vád éri, mint őt: életidegenek, mert létük korlátait a könyvek által igyekeznek kitágítani, Timár Virgil, ez a példamutató életű szerzetes is a könyveket húzza bástyául maga és a szerzetesi világ adottságai közé, de szükségképpen rá kell ébrednie, hogy a valóság mégis áttöri a mesterséges korlátokat, betör az ember életébe, s átformálja azt. Hogy a Timár Virgil fia 1 ilyen, a valóság felé mutató fordulatot jelentett Babits Mihály pályáján, arra már Kosztolányi Dezső figyelmeztetett. „Ezt a kis regényét... nem sorozhatom semmi más prózai írás közé, melyek eddig megjelentek. Tárgya, kiemelve keretéből, egyszerű, hétköznapi. Az öregedő paptanár magához emel egy árva diákot, az ő lelki fiát, s neveli őt, a lelki apa remegő gyengédségével, míg aztán lassan és természetesen elhódítja tőle a haladó élet, a vérszerinti apa ... A meghatottságot hideg kéz igazgatja, a spiritualizmust az előadás realizmusa hangsúlyozza az ellentét erejével. Egyetlen egy 'szép' részlete nincs . .. Semmis szavakkal tud festeni, nem kér kölcsön a lírikusétól . . ." 2 S ha a kisregény gyökerei visszanyúlnak is egy korábbi elbeszéléshez, a Mythológiához, s Kardos Pál teljes joggal figyelmeztetett arra a rokonságra, mely Timár Virgil s az elbeszélésbeli Héraklész között fennáll, 3 mégis okkal feltételezhetjük, hogy a Timár Virgil fiában Babits — látszólag váratlanul szakítva prózájának addigi menetével — a realizmus felé tett érdekes, értékes kísérletet. Ne feledjük, a forradalmak után egész irodalmunk számára nyilvánvalóvá vált, hogy új utakat kell keresni. Az impresszionizmus ábrándjait elsöpörte az első világháború, s az utána következő szörnyű kijózanodás. A „vad valóság" feltartóztathatatlan áradással követelte a maga jogait. Ezt a nemzedéki lelki1 Babits prózájára vonatkozó újabb irodalom: Sipos Lajos: Karácsonyi Madonna. Megjegyzések Babits első novelláskönyvéhez. It, 1978. 2. sz. 457—470. 1. ; Babits tanár-éveire vonatkozóan a legteljesebb összefoglalás: Éder Zoltán: Babits a katedrán. 1966. 2 Kosztolányi Dezső: Babits Mihály. In: írók, festők, tudósok. 1958. 251—253. 1. 3 L.: Kardos Pál: Babits Mihály. 1972. 297. 1.
